Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Forrásközlések - Garadnai Zoltán: Francia vélemények a magyarországi átalakulásokról (1988-1990)
Caradnai Zoltán: Francia vélemények a magyarországi átalakulásokról (1988-1990) beszélgetésére: „November végén megint összeakadtam a miniszterelnökkel. Ezúttal a helyszín a versailles-i kastély patinás színházterme volt, ahol az Európai Biztonsági és Együttműködési Egyezmény ratifikálására érkezett állam- és kormányfők tiszteletére rendeztek fogadást. »Mégiscsak jobb Neked magyar küldöttséget vezetned, mint Apponyi Albertnek 1919-ben, amikor Canossát járt a közeli trianoni palotába« mondtam, mire keserűen mosolyogva csak ennyit válaszolt: »Remélem, ma jobban megértenek minket.«"29 30 Források 1. A francia Külügyminisztérium feljegyzése a magyar-francia kapcsolatokról 1988. év eleje Magyarország I. Az ország helyzete és jellegzetességei Magyarország a legliberálisabb ország Kelet-Európábán. Nem ismeri a mindennapokban az emberi jogok problémáját, megszüntette a vízumkötelességet,10 a magánszféra nagyobb szerepet játszik, miközben az 1968-ban elkezdett gazdasági reform közelebb vitte az országot a piacgazdaságok irányába.- A magyar külpolitika — óvatosságból — a szovjetek mellett áll, de a nyolcvanas évek elejétől kezdve egyre nagyobb önállóságot választott. Magyarország a hangsúlyt arra helyezi, hogy kicsi és közepes országként „hidat" jelent a kelet-nyugati kapcsolatokban; aktív szerepet játszik az európai biztonsági folyamatban (a budapesti „kulturális fórum" megrendezése 1985 októberében és novemberében), és arra törekszik, hogy a bilaterális kapcsolatokban közeledjen az egyes nyugati országok felé, illetve a multilaterális területen a nemzetközi szervezetekhez (Európai Gazdasági Bizottság, EUREKA).31 Mindez természetesen nem akadályozza meg Magyarországot abban, hogy a KGST többi országával is fejlessze a kapcsolatait, amelyet [értsd: KGST] egyébként egy valódi „kelet-európai közös piaccá" kíván fejleszteni.- 1985 óta Magyarországot gazdasági nehézségek sújtják: a gazdasági növekedés csökkenése, a külső eladósodás (Magyarország a 17 milliárd dolláros adósságával a Keleti Blokkban az egy főre jutó adósság tekintetében a legeladósodottabb országnak számít), a termelőberendezések elavulása. Az ország ezekre a problémákra 1987 szeptemberében » Garadnai, 2009. 30 Az Elnöki Tanács 1987. 25. számú törvényerejű rendeletére utal, amelynek értelmében 1988. január 1-jétől engedélyezték a világútlevél használatát. Franciaország biztonsági okokból nem adott vízummentességet a magyar állampolgárok számára, a két ország közötti vízumkötelezettség a kilencvenes években szűnt meg. 31 1985-ben létrehozott kormányközi szervezet, amelynek célja Európa nemzetközi versenyképességének megőrzése. Magyarország 1992. május 22-től vesz részt teljes jogú tagként a szervezet munkájában. 171
