Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Keresztes Csaba: Az oktatás és a kultúra irányításának átalakulása a nyolcvanas évek végén
Közlemények A maximalizmus szülője a minimalizmusnak? [...] Vajon egyszerűen a felnőtt társadalom eszmény vesztése sugárzik át az iskolára? És szeretnének már a gyerekek is úgy dolgozni, mint keleten, és úgy élni, mint nyugaton?" A miniszter szilárd álláspontja szerint az iskola a legjelentősebb „emberformáló eszköz", és emellett a különböző közösségek első szám művelődést szolgáló intézménye. E közösségek első számú érdeke, hogy okos, színvonalas munkaerő hagyja el az iskolapadokat, és okos vezetők választódjanak ki. Az iskolai oktatás körülményei jelentik a kilábalás lehetőségét a válságból.31 A közoktatás fejlesztése módozatainak kidolgozása A közoktatásban a Minisztérium tervei szerint először az intézményrendszer működését kell módosítani, és „olyan ágazati irányítói szemlélet és gyakorlat kialakítását szükséges elősegíteni, amely tudatosan számol azzal, hogy mind a társadalom-, mind a szakmapolitikai célok megvalósítását megváltozott körülmények között kell végezni (az iskolának, a pedagógusoknak, a diákoknak, a családoknak a társadalmi pluralizmushoz, az alternatív mozgalmakhoz, szervezetekhez való viszonya, a szociális feszültségek, a keletkező konfliktusok stb.). [...] A nevelő-oktató munka hiányos feltételrendszerében különösen fontossá válik a közoktatás minden területén a fejlesztési hangsúlyok (preferenciák) helyes megvalósítása, az intézményi érdekeltségre építve a helyi tartalékforrások mozgósítása (a pedagógusok ösztönzése a hatékonyabb munkára, az iskola társadalmi környezetének a megnyerése a nevelés-oktatás ügyének, az intézmények gazdálkodási önállóságában rejlő tartalékok). [...] Tudatosabb pedagógiai munkával, a tanulói öntevékenységre, a diákmozgalmakra is számítva, nagyobb figyelmet kell fordítani az ifjúság nevelésében a progresszív társadalmi, emberi értékek iránti elkötelezett állampolgári viszony kialakítására, erősítésére." A nagy létszámú korosztályok iskoláztatására új erőket kell koncentrálni, fokozni kell a közoktatási kutatásokat, növelni a hatékonyságot és erősíteni — régi terminus technicussal kifejezve — a „demokratizmust".32 Számos elképzelés látott akkoriban napvilágot a közoktatás modernizálása ügyében, melyek egy része néhány héten belül el is felejtődött, vagy elsodorták a politikai változások. Közös jellemzőjük, hogy a nyolcosztályos alapiskolai rendszert igyekeztek kibővíteni, összekapcsolni a középfokú ismeretek megszerzésével. Egy jellemző tervezet: „Az általános képzés időtartamát a tanulási lehetőségek bővítésével fokozatosan tíz, majd tizenkét évfolyamosra kell növelni! Elsőrendű feladat a közoktatási rendszer alapintézményének megerősítése, az általános iskolának, mint elvitathatatlan, de önmagát túlélt »történelmi vívmánynak« a megszüntetve megőrzésével. Ennek megfelelően kell kialakítani az 31 MOL XIX-I-9-I--2. tétel-sz. n.-1989. 32 MÓL XIX-I-9-j-33. tétel-24-1989. 130
