Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Soós Viktor Attila: Hivatalból Titkárság. Az egyházak feletti állami ellenőrzés átalakítása 1988-1990 között
Közlemények mégis jelzésértékű, hogy akkor kezdeményezték a jogutód nélküli megszüntetést, amikor még tovább működhetett volna. Miklós Imre kihagyása, megkerülése ugyancsak üzenet volt, hiszen Németh Miklós kormányfő önálló politikai útra lépett, próbálta magát kiszakítani az MSZMP erős embereinek gyűrűjéből, és a kormány tevékenységét el kívánta választani az állampárttól. Az egyházpolitikát, az egyházak működésével, tevékenységével kapcsolatos tennivalókat az MSZMP Központi Bizottság részéről az Agitációs és Propaganda Osztály felügyelte, bizonyos fontosabb kérdésekben az Agitációs és Propaganda Bizottság döntött. Az 1988. november 22-ei MSZMP KB ülésen döntés született az MSZMP KB és PB munkarendjének, munkamódszerének, a KB munkabizottságainak és az apparátus feladatkörének átszervezéséről.21 Ennek következtében az Agitációs és Propaganda Osztály a Társadalompolitikai Osztály, az Agitációs és Propaganda Bizottság a Társadalompolitikai Bizottság nevet kapta. Az Agitációs és Propaganda Bizottság 1988. december 6-án tartotta utolsó ülését, ahol Berecz János, a Bizottság vezetője bejelentette, hogy a jövőben az APB feladatait az új struktúrában létrejövő Társadalompolitikai Bizottság fogja ellátni.22 Egy nappal Miklós Imre Németh Miklósnak küldött számon kérő levele után az ÁEH elnöke elküldte Andics Jenőnek, az MSZMP KB Társadalompolitikai Osztály vezetőjének a Társadalompolitikai Bizottság ülésére készített jelentését: „Jelentés a Politikai Bizottság 1983. február 15-i határozatának végrehajtásáról, az egyházpolitika helyzetéről és megújításának feladatairól", valamint „Javaslat a lelkiismereti szabadságról, a vallás szabad gyakorlásának jogáról és az egyházügyekről szóló törvény politikai irányelveiről"23 címmel, amelyeket a Társadalompolitikai Bizottság 1989. március 1-jei ülésén24 tárgyalt meg. A javaslat az egyházügyi igazgatásra a következőt ajánlotta: „A lelkiismereti szabadságról, a vallás szabad gyakorlásáról és az egyházügyekről szóló törvény hívja életre az Országos Egyházpolitikai (Egyházügyi) Tanácsot. (Az elnevezés további konzultációk során módosítható). A tanács a társadalmi konzultáció és érdekegyeztetés legfőbb szerveként és fórumaként működne. Alapvető feladata a lelkiismereti szabadsággal, a vallás szabad gyakorlásával, valamint az egyházügyekkel kapcsolatban a társadalmat érintő kérdések megvitatása, az eltérő nézetek, érdekek kompromisszumos egyeztetése. A tanács konzultatív testület, amelynek ajánlási joga van az egyházügyi igazgatás alkotmányos felügyeletét — a törvény rendelkezései szerint — ellátó szerv (államfő, kormányfő) felé. Tevékenységében az egyházak, politikai pártok (társadalmi szervezetek) képviselői és az állami egyházügyi szerv vezetője vesz részt. 21 MOL M-KS 288. f. 4. cs. 246-247. ő. e. 22 MÓL M-KS 288. f. 41. cs. 516. ő. e. 23 MÓL XIX-A-21-d-001/3/1989. (161. d.) 24 MÓL M-KS 288. f. 41. cs. 519. ő. e. 104
