Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Soós Viktor Attila: Hivatalból Titkárság. Az egyházak feletti állami ellenőrzés átalakítása 1988-1990 között
Soós Viktor Attila: Hivatalból Titkárság Az egyházügyi irányítás szervezeti felépítése: „a" változat Az államfő mellett — a konzultatív, érdekegyeztető szervként — Országos Egyházpolitikai (Egyházügyi) Tanács működik. A tanács elnöke az államfő. Az állami egyházügyi szerv- önállóan, az államfőnek közvetlenül alárendelve működik;- a köztársasági elnöki hivatalba tagozódva végzi munkáját. „b" változat A kormányfő (államminiszter) mellett — konzultatív, érdekegyeztető szervként — Országos Egyházpolitikai (Egyházügyi) Tanács működik. A tanács elnöke a kormányfő. Az állami egyházügyi szerv:- önálló államigazgatási szervként, a kormányfőnek (államminiszternek) közvetlenül alárendelve működik;- a Minisztertanács hivatalába tagozódva a kormányfő felügyeletével végzi munkáját. „c" változat A kormányfő mellett — konzultatív, érdekegyeztető szervként — Országos Egyházpolitikai (Egyházügyi) Tanács működik. A tanács elnöke a kormányfő. Az állami egyházügyi szerv a Belügyminisztériumba (Belpolitikai és Államigazgatási Minisztériumba) tagozódva végzi munkáját — államtitkár (miniszterhelyettes) vezetésével. A területi egyházpolitikai feladatokat a megyei (fővárosi) tanácsok szervezetében tevékenykedő megyei (fővárosi) egyházügyi titkárok végzik, a helyi sajátosságoknak megfelelő felügyeleti rendben. A megyei (fővárosi) tanácsok — mint népképviseleti szervek mellett — alakuljanak konzultatív, érdekegyeztető szervként, megyei (fővárosi) egyházpolitikai (egyházügyi) tanácsok."25 Az ÁEH elnöke a kormányfő irányítása mellett működő önálló szervet, tehát a „b" változatot javasolta. A Társadalompolitikai Bizottság egyetértett az előterjesztés alapelvével, és támogatta a lelkiismereti szabadságról, a vallás szabad gyakorlásának jogáról és az egyházügyekről szóló törvény megalkotását. A kialakult politikai helyzetben szükségesnek tartották, hogy az MSZMP korszerűsítse szövetségi politikáját, és előterjesztés készítéséről határoztak a Politikai Bizottság számára, amelynek értékelnie kellett az addigi tapasztalatokat és a tendenciákat, továbbá az MSZMP egyház- és valláspolitikájának legfontosabb vonásait. A határozat megszabta, hogy az előterjesztés tegyen ajánlásokat az állam és intézményei jövőbeni szerepére az egyházakkal és a hívőkkel kapcsolatos tevékenységekben, valamint a lelkiismereti szabadságról, a vallás szabad gyakorlásának jogáról és az egyházügyekről szóló törvény létrehozására.26 Az MSZMP KB Politikai Bizottsága 25 MOL M-KS 288. f. 41. cs. 519. ő. e. 2,1 MÓL M-KS 288. f. 41. cs. 519. ő. e. 105
