Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840

Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére

A fenti két érvből következően a kormány feladata tehát nem a rendszabás, hanem a főispánok utasítása lenne az 1723:57. te.120 részrehajlásmentes betartására.121 Réső Ensel Sándor szerint végeredményben a rendelet a szólásszabadság elleni támadás után az „akarat szabadságát"(!) próbálja megszorítani — pártok, factiók szerinte mindig voltak, de ez egyben a szabad akarat gyakorlása (és a parlamentáris rendszerek velejárója). Pest megyei rendjei a választási rendszeren kizárólag országgyűlésileg akarnak és hajlandóak reformálni, s a tisztválasztási normatívum elutasítása egy, a sérelmeket részletező felirat122 mellett közgyűlési végzés lett.123

Pozsony vármegye november 21-26-i közgyűlésén gróf Pálffy József124 indítványát a rendelet elutasításáról és a felírásról125 Olgyay Gáspár126 táblabíró mellett Bittó Benjamin127 első alispán is támogatta, s az közgyűlési végzéssé lett.128 Arad vármegye közgyűlésén november 28-án a tisztválasztási normatí- vumot általános elégedetlenséggel fogadták, védelmére csak egy személy szólalt fel. A megye határozott véleményének kialakulását a gömöri és hevesi példák mellett részben saját tapasztalatok segítették: érvként került elő, hogy az 1831. augusztus 8-i tisztújításon a rendek megtagadták a szavazást, mert a jelölések körül az ellenzék és báró Orczy Lőrinc főispán között komoly ellentét alakult ki. A visszaélések megítélését így a főispánokra bízni szerintük annyi lenne, mint a vétek elítélésében az egyik legnagyobb részestársnak adni a bíróságot. Törvényi szabályozással emellett a kicsapongások elhárítását kell megoldani, de a pártok eltörléséről nem lehet szó, mert alkotmányos országban a létük a szabad választások vonzata/kelléke/velejárója. A rendeletet a közgyűlés tehát nem fogadta

és új követválasztásért, miután június 22-i beszéde miatt a barsi követet is hűtlenségi perbe fogták. Erről Kossuth és Lovassy László leírását 1.: KLÖM VI. köt. 442-451. Vö.: PAJKOSSY, 2007. 690-692.

120 „A becstelenités tényének büntetését meghatározzák. Jóságosán beleegyezik Ő legsz. felsége, hogy a széksértésekre vonatkozó ügyekben, melyeket bárki az ülés folyása alatt követ el, továbbra is a Hármaskönyv 2. részének 69. és 72. czimei, s az 1635. évi 89. és 1649. évi 94. törvénycikkelyeket tartsák meg. 1. § S a büntetést azonnal 25 könnyű súlyú, egy-egy forintot tevő márkával róják le. 2. § S a törvényszékek sértésére nézve kiszabott ez a büntetés a megyék közgyűléseire is kiterjesztendő és avval az ezekben kihágókat ugyanazon gyűlés folyása alatt sújtsák. 3. § A hivataluk tényleges gyakorlatában eljáró fő- és alispánoknak s más megyei bíráknak bárki részéről való, a törvényszék és közgyűlés tartama alatti becstelenítéseért azonban költségek nélkül 100 forintot, 4. § Nemkülönben akkor is, a midőn ilyeneket valaki más ellen, a törvényszéken s megyei közgyűlésen kívül követ el, és az illető idézés mellett, per utján keres elégtételt: a különböző időben s külömböző cselekvényekkel elkövetett minden egyes becstelenitésért, a melyeket a keresetben ki kell tenni, ugyanazt a büntetést ítéljék meg." 1723:57. te. Vö. 1723:56. és 58. te.

'2' KLÖM VI. köt. 839.

122 MOL A 39 1836:17281. 2-3. föl. A felirat jelzetét uo. közli Barta István. Elemzését ehelyütt 1. lejjebb.

123 PML IV-3/a-l. 1836:5722.1892-1893. fok; KLÖM VI. köt. 840.

124 Pozsony megyei birtokos.

125 A pozsonyi felirat: MOL A 39 1836:16577. 2. föl. Elemzését és ismertetését 1. lejjebb.

126 Pozsony vármegye táblabírája és levéltárosa, a Törvényhatósági Tudósítások pozsonyi levelezője.

127 A megye első alispánja, majd királyi táblai ülnök.

228 KLÖM VI. köt. 999.

95