Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840

felmerülhetett a partikuláris megyei gyakorlatok felülvizsgálata, általános szabályozásuk igénye.5 A visszaélések orvoslását különösen akuttá tette a júniusi gömöri, abaúji és különösen a szabolcsi tisztújítás deviáns és tumultuózus jelenetekkel tarkított lefolyása.6

A Törvényhatósági Tudósítások abaúji levelezője7 szerint az 1836. június 20-i tisztújításra a megye minden részéből csoportosan tódult a nemesség. A másod- alispáni tisztség betöltése körül alakultak ki ellentétek, és a pártok szerveződését is ez határozta meg: az egyik fél az addigi alispánt, Vitéz Jánost8 tartotta volna meg hivatalában, a másik párt gróf Péchy Emánuel, Abaúj megyei birtokos9 megválasztására kezdte a rekrutálást.10 A két párt két pólus körül helyezkedett el: a Vitéz-párt központja a város, Kassa, a Péchy-párt éjjeli tanyái pedig a város melletti falvak voltak. A földrajzi távolság miatt a lakosok az összetűzések elmaDombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére

5 A szempontunkból kiemelten fontos 1836. évi tisztújítások az alábbiak voltak: Szabolcs, 1836. június 14-15.; Gömör, 1836. június 21.; Abaúj, 1836. június 20-21. L. KLÖM VI. köt. 643-646., 706., 760., 762., 766-768., 906-907.; Borovszky alábbi kötetei: Abauj-Torna vármegye és Kassa. 546.; Gömör-Kishont. 563.; Szabolcs. 474-476. (Borovszky sorozata esetében az egyes köteteket a köny- nyebb tájékozódás okán az adott vármegye nevével rövidítjük jegyzetben). Zala és Bihar választó közgyűlései hagyományosan éles és tömeges politikai megmozdulásokat hoztak, és ez alól az 1832-1836. évi országgyűlés időszaka sem volt kivétel. L.: GERGELY, 1980. 740. Zalában 1834. szeptember 22-én és 1837. szeptember 25-én tartottak tisztújításokat: MOLNÁR, 1989. 29. 34. jegyz. A zalai pártharcokról 1. még: MOLNÁR, 1991; MOLNÁR, 1990. Bihar vármegyében 1833-ban és 1837- ben is tartottak tisztújításokat. Biharra és a Tisza Lajos-féle időszakra 1.: TAKÁTS, 1930; HALÁSZ, 1912/a; Halász, 1912/b; Csengery, 1851; Horváth M„ 1886. III. köt. 73-81.; Borovszky. Bihar vármegye és Nagyvárad. 555-559., 581.; KOZÁRI, 2003.17. A kormány az 1830-as években többször is elítélte a megyei választásokat jellemző korteskedést, s a megyékkel a választások tisztaságának biztosítására javaslatokat is kidolgoztatott. KLÖM VI. 442. 3. jegyz.

6 A szabolcsi tisztújításról részletesebben 1.: MOL C 44 1836. F. 128. (a tisztválasztási normatívum másolatával); MOL A 45 1836:39. Vay Ábrahám máramarosi főispán, egyben a kancellár titkos informátorának június 19-i jelentése. (Vay Ábrahám egyébként maga nem, csak udvari papja és számvevője vett részt a tisztújításon. Vö.: Bene, 1980. 50.); MOL A 39 1836:8957. (a megyei vizsgálatot elrendelő 1836. június 24-i kancelláriai leirat), 1836:9839., 1836:10 530., 1836:10 741., 1836:12 075., 1836:12 443., 1836:13 017., 1836:13 384., 1836:14 046., 1836:15 029., 1836:16144., 1836:17 287., 1837:3834., 1837:4416., 1837:4918., 1837:6436., 1837:9247., 1837:15 789. Barta István megjelölésével szemben (KLÖM VI. köt. 646.3-4. jegyz., 1034.17. jegyz.) az Acta Generalia állagban található iratok a megyei küldöttség részletes vizsgálati anyagát (pl. tanúvallomásokat, orvosi látleleteket) nem, csak a deputatio (és gróf Teleki József főispán) jelentéseit és a küldöttség végjelentését, az ezekből készített kancelláriai referátumokat és votumokat, illetve ezek tárgyalásait tartalmazzák. A restaurációt a megyei anyag alapján példás részletességgel feldolgozta: BENE, 1980. L. még: KLÖM VI. köt. 482., 627., 642-646., 1034.; Borovszky. Szabolcs. 474-476., illetve Katona, 2004.

7 Bárczay Mihály, 1806-1865, Abaúj megyei táblabíró, egyben a megye országgyűlési követe 1832- 1836-ban, 1848-ban az abaúji nemzetőrök századosa. Wesselényi barátja és bizalmasa. L.: KLÖM V. köt. 705., VI. köt. 581., 627., 1054.

8 Egyben a megye követe 1832-1836-ban. (Az életrajzi adatokat többnyire a KLÖM I—VII. kötetei, valamint PÁLMÁNY, 2002. című munkák alapján adom meg. Ahol más forrást is használok, ott azt külön is jelölöm.)

9 A Sáros megyéből származó Péchy család megyei szerepére vö.: Borovszky. Abauj-Toma vármegye és Kassa. 546.

10 Az első alispán, Komáromy István hivatalban maradásáról egyetértés volt a megyében.

77