Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Poór János: Berzeviczy Gergely Panorama von Ungarnja
Közlemények megerősítik az álláspontját), hogy javulhat a jobbágyság helyzete. Egy testületnek ugyan lehetnek nemes lelkű tagjai — utal az országgyűlések résztvevőire és általában a nemességre —, de az egésztől (az országgyűléstől vagy a nemességtől), amely kizárólag önös érdekei érvényesítésével van elfoglalva, nem várható semmi. A paraszt sorsa Magyarországon afrikai sors. Sem emberi, sem polgári jogai nincsenek, nincs földje, az ura a bírája, sem megyei, sem országos szinten nincsenek képviselői. Egyetlen védelmezője lehet (és volt különösen II. József korában): a királyi hatalom. De vajon hogy juthatna el a paraszt a trónig a sérelmeivel (53r.)? Berzeviczy Panormában összegzett vagy érintett elveit sokan és sokat bírálták, jóllehet a Panorama nem jelent meg, és kéziratban sem terjedt (mint például — megjelenése előtt — a parasztok állapotáról írt műve). Lévén azonban, hogy ez az írás kompiláció a szerző összes műveiből, meg tudjuk mondani, mi lett volna vele a „bajuk" esetleges olvasóinak. Szóvá tették volna, hogy túl sötét képest fest parasztok állapotáról, téved, amikor azt sejteti, hogy a magyar paraszt sorsa Európában egyedülállóan sanyarú. Méltánytalan, amikor elhallgatja, hogy vannak a jobbágyság ügye iránt elkötelezett nemesek Magyarországon. Szóvá tették volna Berzeviczy kozmopolitizmusát, amelyre fent nem tértem ki, mert a Panorámában ezzel csak érintőlegesen foglalkozik, de foglalkozik. A magyar nemzet szerinte — láttuk — csak része a magyar birodalomnak. És ő — most utalok rá — elkötelezettebb a magyar birodalom, mint a magyar nemzet iránt. Államnemzetben és nem népnemzetben gondolkodik, amit a Panorámában és több más munkájában érint, az Etwas über Nazionen und Sprachen84 c. írásában részletesebben kifejt. Egy soknemzetiségű birodalomban, amelyben a magyarok kisebbségben vannak a többi nemzetiséggel szemben, szerinte kozmopolitának kell lenni. A magyar nyelvi nacionalizmust elveti. Észszerű a „nemzetek" fölött álló latin nyelv favorizálása lenne, amelyet praktikus okból az egész monarchia hivatalos nyelvévé kellene tenni. Támadták volna továbbá a kereskedelem ügye iránti túlzott elkötelezettsége miatt, amiatt, hogy a „commerciumot" mindenek fölé helyezi. Fontosabb neki, mint a nemzeti kultúra. Barátai és/vagy kritikusai — köztük Kazinczy Ferenc, Dessewffy József, Rumy Károly György, Berzsenyi Dániel, Mednyánszky János — kiterjedt és nemcsak Berzeviczyvel, hanem egymással és másokkal is folytatott levelezésben és publicisztikában — nem egyformán —, de hevesen vitatták Berzeviczy fenti elveit (amelyeket annak tudtában képviselt a Panorámában is, hogy pontosan tudta, árral szemben úszik). Különösen éles hangot ütött meg vele szemben Kazinczy Ferenc.85 Érte támadás a Panorámát is, jóllehet a támadás közvetett volt. Mint említettem, 1817-ben az Archívban, majd az Ungarische Miscellenben Von und für Ungarn címmel, névtelenül megjelent a Panorama összefoglalása. Bizonyos hang84 Berzeviczy, 1817/c. 85 A Kazinczy-Berzeviczy vitát részletesen ismerteti: Miskolczy, 2010. 79-133. 64
