Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - Poór János: Berzeviczy Gergely Panorama von Ungarnja

Poor János: Berzeviczy Gergely Panorama von Ungarnja

súlyok másutt vannak. A Von und für Ungarnban nincs szó hazátlan klérusról, tolvaj kisnemességről stb. A megjelent írás kifejezetten „megemeli" továbbá a később eltorzult Szent István-i alkotmányt, amelynek a lényege, hogy a királyi hatalom erős és a népnek állampolgári léte van, amit Berzeviczy mintaadónak tekint a 19. században is. A Von und für Ungarnban nem szól arról, hogy az istváni alkotmány eróziója már Szent István alatt megindult. Itt megemeli magyar nemességet is. Képesnek tartja arra, hogy országgyűlésen megreformálja az alkotmányt.86

A Von und für Ungarnra válaszul született meg a Von, aber fiir Nicht-Un- gam87 c. vitaírás. A szerző szerint Berzeviczy téved abban, hogy minden baj oka a torz magyar alkotmányban keresendő, különösen téved abban, hogy a magyar történelem és a magyar jelen Európában egyedi szenvedéstörténet lenne. Szerinte a magyar múlt és jelen semmivel sem rosszabb vagy jobb, mint bármelyik európai ország múltja és jelene. Másként fogalmazva (nem a szerző fogalmaz így): irritáló a Berzeviczy által képviselt panaszkultúra. Teljesen téves szerinte a Szent István-i alkotmány Berzeviczy-féle pozitív értelmezése is. A Szent István-i alkotmány szerint a katonáskodó főurak önálló katonai potenciállal rendelkeztek, tehát korlátozták a királyi hatalmat. A döntő többség (a nép) pedig István korában jobbágy volt, tehát nem volt állampolgári léte. A Szent István-féle alkotmányt Berzeviczy bírálója szerint félreérti. Az nem lehet a mintája egy, a királyi hatalmat megerősítő 19. századi alkotmányreformnak, amelynek (a reformnak) egyébként a bíráló szerint nincs akadálya. A létező, Berzeviczy szerint eltorzult alkotmány ugyanis nem lehet elvi akadály, mert ha az lenne, akkor mivel magyarázható, hogy voltak a magyar történelemnek kiemelkedő korszakai (Anjou-k, Mátyás, III. Károly), amikor (a Berzeviczy szerint romlott alkotmány ellenére) erős volt a központi hatalom. Ami egy esetleges reform másik oldalát, a nép felemelésének ügyét illeti, a bíráló álláspontja világos és egyszerű: nincs rá szükség. Szerinte Berzeviczy íróasztal mellől vet pillantást a parasztra, a való életet nem ismeri. Természetesen — fejtegeti — mindent meg kell tenni a paraszt sorsának jobbításáért (országgyűléseken is sokszor hangzott el ilyesmi), de hova vezetne az iszákos, lusta, munkakerülő paraszt egyenjogúsítása a ne86 Mint szó volt róla, a Von und fiir Ungarn kézirata (vagy egy kéziratváltozata) az Ungrische Constitu- zion c. írás volt (1. a 17. sz. jegyz.). A nyomtatásban megjelent munka (nemcsak a Panorámához, hanem) ehhez a kézirathoz képest (is) mérsékeltebbre van hangolva mind a dinasztiával, mind a nemességgel, mind a pápasággal szemben. A kéziratban VII. Gergely kapcsán pápai despo- tizmusról és diktatúráról olvasunk, a nyomtatott szövegben erről nincs szó. A kéziratban Szent István halála után a klérus és a nemesség túlhatalmáról ír a szerző, a nyomtatott szövegben általánosabban, az oligarchák túlhatalmáról olvasunk. Ferenc császár a kéziratban nyugodt állhatatossággal (mit ruhiger Standhaftigkeit) a nyomtatott szövegben római állhatatossággal (mit altrömischer Standhaftigkeit) vívta háborúit. A monarchia regenerálódásáról szólva a nyomtatásba bekerült Metternich és Schwarzenberg dicsérete, ami nincs ott a kéziratban. Ungrische Constituzion. 3r., 9r., 12r.; Ungarische Miscellen. I. köt. 18-19.

87 Archiv, 1817. 59-60. sz. 238-240 és Ungarische Miscellen. I. köt. 103-110. Szerzője bizonytalan, Miskolczy Ambrus Mednyánszky János szerzőségét valószínűsíti. MlSKOLCZY, 2010. 88-89., 132.

65