Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Poór János: Berzeviczy Gergely Panorama von Ungarnja
Közlemények Mindenekelőtt az, hogy értelmezhetetlen, bár már átesett reformon. III. Károly ugyanis Berzeviczy szerint hozzálátott a hadi alkotmány megreformálásához, de az eredmény felemás. Az első országgyűlésén alkotott 1715:8. törvénycikk állandó hadsereget állított fel. Tartására nem nemesek által fizetendő adót rendelt. De minden tekintetben az általánosságok szintjén maradt, nem szólt sem a csapatok létszámáról, sem az adó mértékéről, sem a kiegészítés módjáról. Érvényben hagyta az insurrectiót (és a bandériumokat), valamint leszögezte, hogy adóról és segélyről csak országgyűlésen lehet tárgyalni. Berzeviczy szerint a törvénycikkben kifejeződik a magyar jogászok kedvelt szokása, hogy ugyanis a törvényeket bizonytalanul, pontatlanul, homályosan, hiányosan és kétértelműen fogalmazzák meg.73 Nem túloz. A törvénycikk elrendelte a hagyományos hadszervezet részét képező személyes felkelés és a bandériumok kiállításának kötelezettségét, de a felkelés és a bandérium fogalmáról — országgyűlésen, történetírásban, publicisztikában, vitairatokban — száz év múlva sem sikerült egyetértésre jutni. Nem világos a király jogköre sem a hadügyben. Mint a törvénycikkben olvassuk, a király megkövetelheti a felkelést és a bandériumok kiállítását, de arról nem rendelkezik, hogyan és miként kell kiállniuk. Ha szem előtt tartjuk, hogy a felkelés és a katonaállítás 1715 előtt mindig egyedi módon történt, hogy a felkelésre kötelezettek köre pontosan soha nem volt meghatározható, hogy állandó vita tárgya volt, milyen kötelezettségeik vannak a felkelőknek az ország határain kívül, leszögezhetjük, hogy az 1715:8. törvénycikk első része egy eleve homályos rendszer továbbélését mondta ki. Ami pedig az új, a rendes katonaságot illeti,74 a Berzeviczy által is jelzett problémákhoz tegyünk hozzá még egyet! Ha a törvényszöveg a rendes katonaság fenntartása kapcsán adókról és segélyekről szól, akkor a nemességnek vajon nincsenek-e fizetési kötelezettségei az új hadsereg fenntartása körül? Hiszen subsidium adása a nemesség által elismert nemesi kötelezettség (is). Csakhogy subsidium felajánlása — láttuk — országgyűlési tárgy, a mértéke, a módja és az időtartama eseti. Akkor tehát van, vagy nincs katonatartási kötelezettsége a nemességnek? A kérdésre nem lehet válaszolni. Leszögezhetjük, hogy a nemességnek mind az alkotmányos kötelessége (felkelés, bandérium állítása), mind az állandó hadsereg körüli 73 „Carl der III. oder der VI. fieng endlich an auszuführen, was längst hätte gethan seyn sollen, und wenn es früher geschehen wäre, das Reich von dem größern Theil seiner Leiden und Plagen hätte befreyt werden können. Carl III. fieng an, das ungrische Militärsystem zu verbessern. Aber es gieng und geht langsam. Ungarn ist in den wohltätigen Einrichtungen der neueren Staats-Verwaltungen weit zurückgeblieben. [Im] Art 8. 1715. sind stehende Truppen errichtet worden, zu deren Besoldung eine bleibende Contribuzion den Bauern auferlegt wurde. Ganz im Allgemeinen wurde dieser Artikel abgefaßt, die Zahl der Truppen, die Summe der Contribuzion, die Art der Ergänzung nicht erwähnt, die Insurrections Obliegenheit beibehalten, und festgesetzt, daß die Cuntribuzions und Subsidien-Angelegenheit immer auf dem Reichstag verhandelt werden solle. Eine Lieblingsgewohnheit der ungrischen Juristen drückt sich auch in diesem Artikel aus: nemlich die Gesetze unbestimmt, dunkel, mangelhaft und zweydeutig abzufassen.'' MOL P 53 126. cs. 31. sz. 34. 74 A rendes (állandó) hadsereg körüli vitákról (ekkor jött-e létre vagy csak a már meglévő gyakorlat nyert szentesítést stb.) — további szakirodalommal — L: SZÍJÁRTÓ, 2005. 218-219., 450-453. 58
