Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - Poór János: Berzeviczy Gergely Panorama von Ungarnja

Poor János: Berzeviczy Gergely Panorama von Ungamja

Összefoglalva: a magyar hadi alkotmány az István-kori normatív állapothoz képest a 16. századra teljesen eltorzult. Új elemként már a 12. században felbukkant a rendszerben a portális katonaság (előzménye), a 16. század után ezzel szemben eltűntek az eredeti jellegzetességükből egyébként már jóval eltűnésük előtt „kivetkőzött" bandériumok. Az eredmény az, hogy az eredendően nemesi kötelezettséget, a katonáskodást döntően a parasztokra hárították. A nemesnek valójában csak egy vitathatatlan — nem is vitatott — alkotmányos kötelezettsége maradt hadügyben, a személyes felkelés, amelyre azonban, mint láttuk, alig került sor.

A kiváltságok kellemesek, a terhek kellemetlenek voltak a nemesek számára — olvassuk. Ezért aztán az előbbieket megtartották, az utóbbiakat lerázták magukról. (És ez nemcsak a hadi kötelezettségeket illetően történt így, hanem a nemesség egy másik — Berzeviczy szerint alkotmányos — kötelezettségét illetően is. A nemes — mivel elvileg katonáskodik — nem adózik, de subsidium adásával tartozik. Berzeviczy szerint ekörül is sikerült azonban olyan fogalmi zűrzavart előállítani, hogy lényegében a nemes önkényétől függ, ad-e segélyt, ha igen, mikor, mennyit és milyen módon. Az sem világos, országgyűlési megajánlás tárgya-e, vagy sem, jóllehet van olyan törvény, hogy országgyűlésen kívül nem adható).72 Aligha meglepő a szöveg más helyén levont konklúzió, hogy ugyanis az egész magyar katonai, felkelési és segélyrendszer radikális reformra szorul (46r.). A Panoramaban csak érinti a problémát. A hadügyet taglaló korábbi kéziratában részletesebben kifejti, mi a baj a 19. században érvényes hadi alkotmánnyal.

tenten den schwächsten die Krone zu verschaffen. Auf den 17. May 1490. wurde ein allgemeiner Reichs Tag auf das Feld Rákos bey Pest beruffen: Allen Adelichen wurde das Recht eingeräumt, persönlich zu erscheinen. Die Oligarchen erschienen bewaffnet mit ihren zahlreichen Banderien. Bey solchen Gelegenheiten waren die Banderien immer schlagfertig da, nicht so wenn es einen Türken Krieg galt. [...] Uladislaus II. unterschrieb alles was ihm die Oligarchen vorlegten. Die Königliche Macht wurde ganz untergraben." (25.)

„... alles was der Adel zahlt, heist nicht Contribuzion, sondern Subsidium. — Nun alles dies hängt blos von dem Willen des Adels ab, es ist nicht bestimmt, wann, wie viel, auf was Art er dies leisten soll. Dies wird auf Landtagen Verhandelt; oder ohne Landtag vom König Gebeten und Gegeben; obgleich auch solche Gesetze sind daß es unter Infamie Strafe verboten sey, dem König auser dem Landtag irgend ein Subsidium zu Geben." (45v.) Sorközbe II. Ulászló 1504. évi V. decretumának 1. törvénycikke van beírva, amelynek az 5. §-a mondja ki a subsidium ajánlásának a tilalmát országgyűlésen kívül. A függelék Kriegs Macht c. fejezetében a következő sommás megállapítást olvashatjuk a magyar hadszervezetről és ennek kapcsán a subsidiumról: „Aus der Ung- rischen Kriegs Macht wollen Viele ein Staats Geheimniß machen. Dies ist Vorurtheil, oder Vielmehr Vorwand, ln der Stephaneischen Constituzion war Soldat und Edelmann eins: selbst der Ka- tolische Geistliche, als Adelicher Güter Besitzer war Soldat. Deswegen wurden die Privilegien so Verschwenderisch ertheilt, weil sie die Ganze Militär Last ersetzen sollten. Die Privilegien waren Angenehm, aber die Last unangenehm. Deswegen behielt man die ersten, und machte sich von den letzten loß. Die Banderien haben Ganz aufgehört: Von den Insureczionen ist ein Großer Theil der Last auf die Bauern Geschoben worden, eben so von Subsidien, und sie werden so wenig, so spät, so Ungültig als möglich Geleistet." (55v.)

57