Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - Poór János: Berzeviczy Gergely Panorama von Ungarnja

Közlemények

ként Berzeviczy kihúzta, de alább, az észrevételekben lényegében megismételte. A portális katonaságról szólva annyit tett hozzá a korábban kihúzott részhez, hogy annak tartása részben a népre, részben a királyra hárult (itt tehát a király is bekerül a képbe), de nem derül ki, hogy pontosan mit kell ezen érteni. Még nyomatékosabban hangsúlyozza továbbá az észrevételekben, hogy a nemesség nem vagy alig teljesíti kötelezettségeit. Dicsérően szól ugyan az 1741. évi gáláns ajánlatról (hozzátéve, hogy bandériumokat akkor sem állítottak), de kiemeli, hogy azt követően a Franciaországgal vívott háborúkig nem került sor nemesi felkelésekre.69 A nemesség tehát nemcsak bandériumot nem tart, a portális katonaság révén nemcsak a királyra és a népre hárította a katonai terheket, hanem a személyes felkelési kötelezettségét is a minimálisra csökkentette.

Az István-kori hadialkotmánytól Berzeviczy szerint tehát teljesen idegen volt az általa sajátosan, és nem elég világosan értelmezett portális katonaság, de a hadialkotmány, mint láttuk, nem csak amiatt torzult el, és a torzulás nem a válságos 16. században kezdődött. A nemesség már azt megelőzően is elhanyagolta felkelési kötelezettségét, a nagyurak már korábban is rendre elmulasztották kiállítani a bandériumaikat. A legnagyobb probléma azonban az volt, hogy a bandériumok kikerültek a király irányítása alól, és különösen a 15. századtól kezdve sokszor az oligarchák játékszerévé süllyedtek. Zsigmondnak például Berzeviczy szerint azért kellett a városok szövetségét keresni, mert a kisnemes- ség felvétette magát az oligarchák bandériumaiba, amivel katonai kötelezettségeit teljesen átértelmezte. Püspöki, hercegi és nemesi bandérium tagjaként a király ellen háborúzott.70 Mátyás halála után pedig az bizonyosodott be, hogy az oligarchák bandériumai a török ellen ugyan soha nem álltak készen, de akkor igen, ha az erős királyi hatalom megtapasztalása — a hadszervezetet átmenetileg pozitívan felforgató/átalakító Mátyás uralkodása — után a királyi hatalom aláásása (egy gyenge király, II. Ulászló megválasztása) állt az érdekükben, amivel elindították az országot tragédiája felé.71

wobey diese Banderial Obliegenheit ganz ausblieb und von den Großen Herrn mit schlauer List beseitigt wurde — Die portal Insureczion hingegen wurde immer weiter und weiter ausgedehnt so daß die Ursprüngliche allein auf den Adel lastende Militär Verpflichtung, nun fast Ganz auf das Volck abgewälzt wurde." (29v.)

69 Mondandója a közelmúltbeli felkelésekről nem világos. Azt írja ugyanis, hogy azok nagyobbrészt portális felkelések voltak és a parasztokat terhelték („Späterhin blieb der Adel von Allen Insureczionen frey, biß zu den neuesten Insureczionen während der französischen Krige, die aber gröstentheils portal Insureczionen waren, und den Bauern zu Last Fielen." 46r.). Azt tudjuk, hogy a háborúk alatt négyszer rendeltek el felkelést, de csak egy állt ki. Azt, hogy ezekről szólva vajon mit ért Berzeviczy portális felkelésen, nem derül ki.

70 „Da die ungrische Constituzion schon längst in Oligarchie ausgeartet war; da der kleine Adel in die Banderien der Mächtigen sich aufnehmen ließ; und so seiner Militär Pflicht eine fremde Richtung gab; in den Bischöflichen, Herzoglichen, Adelichen Banderien selbst gegen den König Krieg führte: so sah sich Sigismund genöthigt desto mehr bey den Königlichen Städten Hülfe zu suchen, sie zu heben, und sie an sich anzuschlissen." (20v.)

71 „Ein so kräftiger König (Mátyás — P. J.) war nicht nach dem Sinn der ungrischen Machthaber, die gern selbst mitregieren, deswegen waren sie einverstanden unter einander, von den Krön compe56