Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - Poór János: Berzeviczy Gergely Panorama von Ungarnja

Poór ]ános: Berzeviczy Gergely Panorama von Ungarnja

maszkodva — hangsúlyosan taglalta azt. Piringer tételeit azért érdemes röviden összefoglalni, mert sarkosan és világosan fogalmazott. Az, amit ő a hadi alkotmányról kifejt, segít megérteni Berzeviczy — majd látjuk — sokkal kevésbé világos fejtegetéseit.58

Az Ungarns Banderien szerzője szerint a magyar hadrendszer a bandériumokon alapult. A bandériumoknak hét fajtája volt59: királyi, királyi tiszti (és zsoldos), királynéi, egyházi, főúri, megyei és szabad királyi városi. Másként csoportosítva a bandériumokat, az első nagy egységbe a királyi és a királyi tiszti bandériumok tartoztak, amelyek megkülönböztető jegye, hogy a király tartotta el azokat. A királynéi bandérium besorolása nem egyértelmű. Piringer ezt, mint magán bandériumot tárgyalta, amelyet a királyné a birtokai alapján tartott. (Az általa előadottak alapján azonban a királynéi bandérium a királyi és a tiszti bandériumokkal rokon, nem a többi, változó létszámú, porták és részben tized alapján állítandó bandériummal.) A következő egységet az egyházi bandériumok képezték, melyek jellegzetessége az, hogy az egyházi előkelőségek tizedjöve- delmükből és birtokaik alapján állították ki. Eztán következnek a főúri bandériumok, a világi előkelőségek önállóan, porták alapján meghatározott létszámban állított csapatai. Mitől függ az, hogy egy főúr önálló bandériumot állít vagy sem? Attól, hogy birtokai alapján ki tud-e (ki kell-e) állítani(a) 50 fős csapatot vagy sem, ami a bandérium alsó határa. Ha nem tud, akkor közös zászló alá küldi katonáit, mint a többi birtokos nemes, és így jön létre a megyei bandérium. (Vannak továbbá városi bandériumok) Összefoglalva: azok, akiket Magyarországon a törvények nemesnek neveznek, kötelesek személyesen felkelni és bandériumot (vagy ami azzal lényegében azonos: portális katonaságot) állítani. (Zárójelben meg kell jegyezni: Piringer nyomatékosan hangsúlyozza, hogy a királyi tiszteknek és zsoldosoknak, mint magánföldesuraknak tiszti bandériumaikon vagy csapataikon felül ugyanúgy porták/ telkek szerint is katonát kell állítaniuk, mint a nem tiszt világi főuraknak és nemeseknek.60)

Piringer mondandójának a lényege az tehát, hogy a haderő minden egysége — eredendően (alkotmányosan) — valamilyen típusú bandériumba szerveződik. A bandériumok és a portális katonaság valójában azonosak (pontosabban: a portális katonaság is bandérium). A portális katonaságot ugyanis így, vagy úgy bandériumokba szervezték.61 A portális katonaságot változó alapon (jobbágyok száma, jobbágyházak száma, porták száma) és változó kulcs alapján állították ki, amit jelez. A lényeg azonban a számára az, hogy a katonaállítás (az alap és a kulcs változatossága ellenére) alapvetően a birtokhoz kötődik, hogy a nemességnek a telekkatonaságot saját költségén kell állítani és tartani, továbbá, hogy a

58 Piringer és Gustermann könyvéről, illetve Kovachich Márton György velük vitatkozó kéziratairól 1.: POÓR, 2003; PoÓR, 2007.

59 Piringer, 1810-1816. 2. fejezet.

“ Uo. 53-54.

61 Uo. 225-226., 243-244.

53