Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Poór János: Berzeviczy Gergely Panorama von Ungarnja
Közlemények tartása állandó kötelezettség.62 Ezt a kötelezettséget semmilyen törvény nem helyezte hatályon kívül, tehát a 19. század elején is számon kérhető. Ez az álláspont nem volt magától értetődő a 19. század eleji Magyarországon. Magától értetődő az ellenkezője volt. Az országgyűlési naplókban is rögzített rendi álláspont szerint a nemesség katonatartással és katonaállítással már nem tartozik. Katonáskodási kötelezettsége kimerül a személyes felkelés teljesítésében, ha az uralkodó kéri. A teljesen ellentétes álláspont oka a bandérium és a telekkatonaság fogalmának a fentiektől teljesen eltérő értelmezése. Jelesül: a bandérium és a portális katonaság — rendi álláspont szerint — nem azonos. 1715-ben ugyanis a portális katonaság (rendi álláspont szerint) megszűnt. Csak néhány példa erre az országgyűlési naplókból: „Törvény szerint a portális insurrectióval már többé nem tartozunk."63 „A mostani állandó katonaság az 1715-i 8. törvénynek értelme szerint a portális katonaság helyébe állíttatott."64 „Az állandó katonaság [...] a portális insurrectio helyett behozatva lenni állítta- tik."65 Piringernek és híveinek jó okuk volt arra, hogy a két fogalmat szinonimának tekintsék, az országgyűlésen megjelent nemességnek pedig jó oka volt arra, hogy ne tekintse annak. Ettől függött ugyanis, hogyan kell/lehet értelmezni a nemesi katonai kötelezettséget (is) szabályozó 1715:8. törvénycikket, amely szerint az uralkodó — mint addig, a jövőben is — megkövetelheti a nemesség személyes felkelését és azt, hogy állítsa ki a bandériumait. Ha a portális katonaság a bandériumok egy változata, akkor a törvénycikk azt jelenti, hogy a nemességnek valamilyen kulcs alapján továbbra is katonát kell állítani és tartani. Ha nem teszi, nem teljesíti adómentességét megokoló alkotmányos kötelességét (illetve annak egy részét), és akkor meg kell fosztani előjogától. Ha meg akarja tartani, akkor meg kell váltania a portális katona állítását. Adómentességét egyébként a katonai teher (egy részének) pénzbeli megváltása nem érintené. Nem „süllyedne le" a jobbágyok szintjére. Ugyanis nem a nem nemeseket terhelő contributiót fizetné, hanem csak alkotmányos kötelességét teljesítené más formában, mint korábban — tartotta Piringer. Ha azonban a bandérium és a portális katonaság nem azonos fogalmak, akkor a nemességnek nem kell portális katonát állítania, mert a törvénycikk nem szól portális katona állításának kötelezettségéről. Tehát megváltani sincs mit, mint ahogy az egyébként a nemesség szilárd álláspontja volt. Most térjünk vissza Berzeviczyhez! Láttuk, hogy szerinte egyértelmű, hogy az egyházi és a világi nemességnek István alatt világosan értelmezhető — vagyonhoz, jövedelemhez, tizedjövede- lemhez, birtokhoz igazodó — katonai terhei voltak (természetesen a személyes felkelésen kívül). Világos az is (mármint egyértelműen leszögezi, bár nem ma62 Kovachich szerint a portális katonaság tartásának kötelezettsége nem birtokhoz kötődik, nem állandó kötelezettség, és eredendően nem is a nemes feladata volt. L. erről: PoÓR, 2003.127-129. 63 Napló, 1805. 39. (A naplószövegeket nem betűhíven közlöm.) M Napló, 1807. 208. 65 Napló, 1808.166. s köv. 54
