Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - GECSÉNYI Lajos: A rejtélyes Thurzó. Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549-1563)

Közlemények

A Thurzó Ferencről szóló szakirodalmi feldolgozások2 — eltekintve Pálffy Géza néhány évvel ezelőtt készült tömör összefoglalójától3 — éppúgy bizonytalanok az életrajzi adatokat illetően, mint a standard lexikonok.4 Ez minden bizonnyal összefügghet egyes alapmunkaként használt korai feldolgozásokban5 szereplő téves információkkal6, amelyeket a későbbi és napjainkban már ugyancsak forrásnak tekintett, említett tanulmányok és adattárak kanonizáltak, ám célzott levéltári kutatások átfogóan mind ez ideig nem korrigáltak.

Korántsem a vallási hovatartozás súlyának lebecsülésével mondhatjuk, hogy Thurzó Ferenc karrierjében — mint ezt látni fogjuk — a vallási kérdés nem játszott meghatározó szerepet. Életének alakulása alapvetően a Mohács utáni Magyar Királyság politikai elitjének változása szempontjából számíthat érdeklődésre: milyen körülmények emelték őt, az öt országhoz (magyar, lengyel, cseh- morva, osztrák, német) kötődő, a gazdasági életben éppúgy, mint az egyházban és az államéletben magasra jutott nemes család mellékágának sarját a formálódó magyarországi Habsburg-kormányzat kiemelkedő tisztségeibe? A vallási kötődésnek ebben az összefüggésben természetesen lehetett pozitív vagy negatív, de semmiképpen sem döntő szerepe.

Kétségtelen, hogy a 15-16. század fordulóján aligha volt olyan család a Magyar Királyságban, amely a Thurzóknál jobban reprezentálta volna a lengyel Jagellók, majd utóbb a Habsburgok alatti magyar-cseh monarchia nemzetek feletti jellegét.7 Ehelyütt érdemes csupán az ismertebb tényeket összegeznünk. A lőcsei nemes-polgár kereskedőből krakkói patríciussá, a hatalmas augsburgi Fugger-kereskedőház partnerévé, mi több rokonává, az alsó-magyarországi rézbányászat irányítójává lett Thurzó János két házasságból származó gyermekei gazdasági, egyházi és politikai téren a királyság döntést befolyásoló tisztségeit viselték. A széles látókörű humanista apa Itáliában iskoláztatta két fiát, Jánost és Szaniszlót, akik az egyházi pályán példátlan gyorsasággal haladtak előre, és a 16. század első évtizedeiben elnyerték az olmützi, illetve boroszlói (breslaui)

2 Wenzel idézett munkája (Wenzel, 1878, főként 38-45) mellett 1.: Takáts, é. n. 73-81; Lukinich, 1943. 90. 1. jegyz., illetve legújabban Rothkegel, 2007. 294. 1. jegyz. Végül a 2010 tavaszán Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Galériában bemutatott impozáns kiállítás katalógusának rövid szócikkét: LUDIKOVÁ, 2009. 60. II. 3. 2.

3 Ludiková-Mikó-Pálffy, 2006. 329-330. L. még Pálffynak A Thurzó család a Magyar Királyság arisztokráciájában címmel a Történelmi Szemle 2011. évi 1. számában megjelent átfogó tanulmányát. Pálffynak egy korábbi előadásában ismertetett adatait használta: Lengyel, 2005.128.

4 Csupán a téves adatok jellegében különböznek az alábbi lexikon-szócikkek: UMEL 734.; KV, FALLENBÜCHL, 1988.109. Thurzó Ferencnek, a Magyar Kamara elnökének neve mellett az áll, hogy 1556-ban hitehagyott (apostata) lett és elbocsájtották (dimissus).

5 Pray, 1776. 371., illetve a nyitrai püspökség első története említhető még: Episcopatus Nitriensis, 1835. 326-328.42. §.

6 A legjellemzőbb téves adatok a Magyar Kamara elnöki megbízatásának és a nyitrai püspökség elnyerésének évére vonatkoznak. Az előbbit illető tévedés azért is meghökkentő, mert ezt már a 18. század kezdetén Bél Mátyás pontosan közölte (BÉL, 1735-1749 I. köt. 455-462.; Bél, 2011.112.) és tőle Ember Győző monográfiája is átvette (Ember, 1946.131.).

7 Az utóbbira külön is 1. Pálffy Géza tanulmányát.

4