Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - GECSÉNYI Lajos: A rejtélyes Thurzó. Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549-1563)

Gecsényi Lajos: A rejtélyes Thurzó

püspöki stallumokat. Thurzó Szaniszló, aki nem csupán püspökként, hanem a morva rendek képviselőjeként is jelen volt a közéletben, fontos szerepet játszott a királyi udvarban. 1509-ben ő koronázta cseh királlyá a gyermek Jagelló Lajost, 1522-ben ifjú feleségét, Habsburg Máriát, majd 1527-ben Habsburg Ferdinándot és Jagelló Annát. Az uralkodók mellett teljesített szolgálata 1540-ben bekövetkezett haláláig komoly presztízst biztosított a számára. A harmadik testvér, az Augsburgba áttelepült és a Fugger üzletben működő György, a magyarországi politikai életben nem játszott szerepet.8 Vele ellentétben a Thurzó János második házasságából származott Elek a budai királyi udvarban már II. Lajos uralkodása alatt, Mária királyné környezetében jelentős befolyásra tett szert.9 Talán éppen féltestvére, az olmützi püspök támogatásával is. A Mohács utáni majd két évtizedben, közel az 1543-ban bekövetkezett haláláig, a bárók közé emelkedve, kezdetben kincstartóként, tárnokmesterként, azután országbíróként, majd királyi helytartóként meghatározó befolyással bírt.10 Nem kevéssé erősítette helyét és szerepét az udvarban a Fugger-házzal kiépített pénzügyi kapcsolata, amelynek segítségével, az onnan szerzett hitelekkel sokban hozzájárult Ferdinánd hatalmának megszilárdításához.11

Mindezek jelentősége akkor válik nyilvánvalóvá, ha tudjuk, hogy Thurzó János jószerével ismeretlen testvérének, Teofilnak12 a két unokája, az ugyancsak ismeretlen János gyermekei, Ferenc és György — apjuk korai halála után — Thurzó Elek országbíró és Thurzó Szaniszló püspök környezetében találtak otthonra. Ők egyengették életük első évtizedeit, kétségkívül, hogy Thurzó Elek korántsem önzetlenül.

Thurzó Ferenc pontos születési dátumát nem ismerjük, vélhetően 1510 és 1520 között látta meg a napvilágot. Az irodalmi adatok forrás megjelölés nélkül 1512-t, illetve 1518-at és 1520-at említik.13 Életpályája alapján talán inkább az utóbbi kettő valamelyike valószínűsíthető. Ezt nem befolyásolja az sem, hogy Thurzó Ferencet első alkalommal abban az 1526. december 26-án Pozsonyban kelt oklevélben említik, amellyel Mária királyné a mohácsi ütközetben elhunyt Paksy Balázs győri püspök stallumát (a hozzá tartozó birtokokkal) és vele Győr

8 Thurzó Jánosról és családjáról röviden, a vonatkozó német nyelvű irodalomra történő utalással, ír ROTHKEGEL, 2007. 14-18.

9 Thurzó Elek szerepét a történeti irodalom szerteágazóan ismerteti. Mohács előtti pályájának összefoglalását 1.: Erdélyi, 1998.118-132.

10 A helytartóságig vezető útról újabban 1.: ERDÉLYI, 2005. 19-76. Thurzó helytartói tevékenyégének megítéléséről: SZEKFŰ, 1935. 74-76., 404-405.; továbbá vö. még EMBER, 1946. 94-96.

11 Erdélyi, 2005. 38-48.

12 Nagy Iván családtörténeti munkája (NAGY, 1857-1868. XI. köt. 200 [I. genealógia]) egyértelműen Teofil néven tartja számon. Teofil 1500 után, a családfán VI. Jánosként szereplő fia pedig 1534 előtt hunyt el.

13 Megjegyzésre érdemes, hogy a különböző Thurzó családtagokra vonatkozó 15-16. századi feljegyzések nem tartalmaznak születési adatokat egyik testvérről sem. Vö. Barabás, 1884. 777-782. (a Thurzók saját Bibliája alapján).

5