Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Poór János: Berzeviczy Gergely Panorama von Ungarnja
Közlemények Az örökösödési rend tisztázatlanságának káros következményei István halála után azonnal nyilvánvalóvá váltak, és végigkísérték a magyar történelem nagy részét. A Panorámában az egyik leggyakrabban előforduló szó az oligarcha (és az oligarchia). Berzeviczy, láttuk, már István korában ilyen jellegű, a királyi hatalmat gyengítő szövetségekről ír, amelyek az ispántól (és a királytól) függetlenedni akaró nagybirtokosok összefogása révén jöttek létre, és amelyek végül az István-féle alkotmány bukásához vezettek (7v.-8r.). Az oligarchák hatalma aztán a 12. századtól lesz szembeötlő. A 12. századot taglaló részben adott definíció szerint az oligarchia a kiváltságos rendek túlzott hatalmát jelenti, felölel főpapokat, bárókat, nemeseket, királyi hercegeket és a magyar ügyekbe beavatkozó külföldi fejedelmeket. Az oligarchák egymással szemben álló csoportjai voltak azok, amelyek Magyarországot évszázadokon át évszádokkal visszavetették, meggyengítették a királyi hatalmat, elnyomták a polgárságot és a parasztságot. Amíg a királyválasztás elve érvényben volt, az oligarchák sokszor gyenge és méltatlan királyokat ültettek a trónra.48 Okozói és haszonélvezői voltak az országrészek önkéntes vagy kényszerű felosztásának, a dinasztián belüli állandó viszályoknak, amelyeket Berzeviczy magyar rákos betegségnek nevez. Az állandó belharcok miatt osztrák hercegek, keleti fejedelmek és a pápa rendre beavatkoztak a magyar ügyekbe, pártokat tartottak, és megpróbálták fennhatóságuk alá vonni az országot.49 A királyi hatalom folyamatosan gyengült. A mélypontra a királyi birtokokat és jövedelmeket elherdáló II. András alatt jutott. Fia, a későbbi IV. Béla ugyan megpróbálta visszaszerezni a korona javait, megpróbálta megreformálni a hadszervezetet, de megbukott az oligarchák ellenállásán, akik vele szemben II. András mellé álltak, és kikényszerítették az Aranybullát. A bullának Berzeviczy szerint voltak ugyan üdvös rendelkezései, de nem valósultak meg. Az ellenállási záradéka, illetve 1231. évi megerősítése pedig, amely szerint az esztergomi érseknek joga van kiközösíteni a királyt, azt fejezi ki, hogy a király az oligarchák eszközévé vált (14r.). A későbbi Árpád-házi királyok alatt nem változott semmi. A magyar történelem első korszaka a sötét, gyászos, szerencsétlen jelzőkkel illetendő (16v.). így kezdődött a második korszak is. Oligarcha-csoportok által támogatott trónkövetelők harcával, anarchiával, erőszakkal, népelnyomással. Anarchiából 48 „Hier fängt an in der Geschichte sich bemerkbahr zu machen jene Oligarchie, Auswuchs der Ü- bermacht der privilegirten Stände, die alles anzog, Bischöfe, Praelaten, Baronen, Edelleute, selbst Prinzen aus dem Königlichen Hause, und ausländische Fürsten deren Politik war sich in die Ungrischen Angelegenheiten zu mischen, und die es desto kecker thaten, je schwächer Ungarn war: eine Oligarchie die Ungam Jahrhunderte lang, um Jahrhunderte zurücksetzte, und zunächst dahinwirkte, die königliche Macht, und das Volck, nemlich den Bürger und Bauernstand zu unterdrücken. So lange Wahl Recht Galt, trachtete die Oligarchie schwache, oder Unwürdige Könige zu wählen." (llr.) 49 „In den Aüsern Reichs Verhältnissen, war es angenommenes System, daß die Österreichischen, und Orientalischen Fürsten, und der Pabst, sich in Alle Angelegenheiten Ungarns einmischten, ihre Parteyen im Lande unterhielten, jede Gelegenheit benutzten um für sich Vortheile zu erhalten, und wenn es Gienge, Ungam unter ihre Botmäßigkeit zu bringen." (12v.) 48
