Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Poór János: Berzeviczy Gergely Panorama von Ungarnja
Poor János: Berzeviczy Gergely Panorama von Ungamja hez fűzött értékelő-minősítő megjegyzéseket azonban valószínűleg nem érezte eléggé összefogottaknak (nem is azok), ezért a munka második fejezete (a Mohácsig tartó időszak) után, majd a végén is egy-egy külön, megjegyzéseket tartalmazó fejezetet iktatott be, és az elméleti rendszerzés igényével csatolta nyilván a szöveghez a függeléket is. Az eseménytörténetet csak vázlatosan és lényegében kritikátlanul mutatom be. Ismétlem: nem szaktörténeti munkáról van szó, információit tekintve nem ad újat a korabeli magyar történetírók munkáihoz. Nem a tárgya, hanem a szerző személye és szemlélete miatt érdemes a figyelemre. Ezért nem foglalkozom olyasmivel, vajon jól tudja-e Berzeviczy a honfoglaló magyarok létszámát, vajon tényleg minden királyt megmérgeztek-e azok közül, akikről ő úgy véli, hogy igen, tényleg Zsigmond fia-e Hunyadi János (milyen álláspontok vannak erről a történetírásban és a Berzeviczy korabeli közvéleményben). Nem kritizálom elvakult jezsuita-ellenességét és kritikátlan protestáns barátságát sem stb. Lássuk a magyar történelem korai korszakát! A magyarok Ungvárnál és Munkácsnál szerinte 215 ezer fegyveressel (ösz- szesen 1 millió fővel) jöttek a Kárpát-medencébe. 7 törzsből, 108 nemzetségből álltak, 894 és 900 között vették teljesen birtokukba egész Magyarországot, főleg fegyverrel. Később szerződések és házasságok révén is keveredtek a hunok és az avarok akkor ott élő maradékával. Örökös fejedelmi dinasztiát választottak maguknak. A választást a törzsek által felhatalmazott törzsfők ejtették meg. A vérszerződés során megállapodtak abban, hogy a földből minden törzsfő részesedik (legnagyobb mértékben a fejedelmi törzs feje). Megállapodtak abban is, hogy a törzs- és nemzetségfők nem zárhatók ki a közügyek intézéséből, hogy urukká mindig a fejedelmi törzs tagjai közül a legalkalmasabbat választják meg. A szerződés mindkét fél (a fejedelmi törzs és a többi) számára halálbüntetés terhe mellett betartandó (5r.). Szó sem volt szolgai alávetésről. Szabad emberek választottak maguknak elöljárót, rögzítették a jogokat és a kötelességeket, és minden szerződő fél alá volt vetve a törvénynek. A fejedelem is, akinek a többi szerződő a törvény szerint engedelmeskedett.34 Föderatív állam jött létre a fejedelmi ház fősége alatt. A fejedelem gondolt a megmaradt (itt talált) hunokra és avarokra, a bennszülött szlávokra, később a bejövő németekre is. Ezeket is „felvette" az újonnan alapított államba. (Itt nem egészen világos az olvasó számára, hogyan?) A törzsfőknek tulajdonuk volt a föld. A családoknak nem volt tulajdonuk, szolgálati birtokot kaptak életre szólóan. Az erődített helyeket, a tartozékukkal (a megyével) és a bíráskodás jogával az arra érdemesek kapták.35 így jött létre a 34 „Hier war demnach keine Sklawerey, keine Unterthanschaft: es waren freye Leute, die sich ihre Chefs wählten, die ihre Rechte und Pflichten bestimmten: jeder ohne Ausnahme hatte seinen Theil daran: gehorchen mußte jeder dem Gesetz, auch der Fürst: dem Fürsten im Nahmen des Gesetzes Alle." (5v.) 35 „Die Stamm Oberhaupte hatten erblichen Besitz, und bildeten eine Art Foederativ Staates, unter Oberherrschaft des Arpadischen Fürsten Hauses; aber die Familien hatten keinen erblichen Besitz, sondern Dienst Belohnung auf Lebens Zeit, und die befestigten Plätze mit ihren Appertinenz 41
