Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Poór János: Berzeviczy Gergely Panorama von Ungarnja
Közlemények megsokszorozza hatékonyságát. (Ez a folyamat, a polgár és a paraszt felemelése/felemelkedése ráadásul végbemehet úgy is, hogy közben a kiváltságos rendeket nem fosztják meg az előjogaiktól. A hogyant illetően azonban a szerző bizonytalanságban hagyja olvasóját, a nemességről ugyanis azt nem feltételezi, hogy magánérdekeit önként alárendelné az államérdeknek. 4r.) A fentiekből kiderül, hogy a feudalizmust elemző fejtegetések világosan értelmezhető feudalizmus-elméletté nem állnak össze. Megtudjuk, hogy a feudalizmusnak van pozitív (a katonáskodó nemesség révén biztonságot szavatoló korszaka). A mikor és a hol kérdésére nem kapunk pontos választ. Megtudjuk, hogy a feudalizmus ázsiai hatásra hamar eltorzult. Az időpontra és a folyamat mikéntjére szintén nem kapunk pontos választ. Megtudjuk, hogy a „végső" eltorzulástól később a király és a harmadik rend szövetsége mentette meg Európa szerencsés régióit. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le — nem Berzeviczy szavaival —, hogy a feudalizmus a történelem zsákutcája, amelyből Európa szerencsés régiói lassan kikeveredtek, Magyarország azonban nem. Röviden így foglalható ugyanis ősze az, ami a Panorama világtörténeti bevezetőjének a végén áll. Aszerint Magyarország nincs benne a világtörténelem fő sodrában. Jóllehet természeti kincsekkel jobban el van látva, mint bármelyik európai ország, kincseivel soha nem tudott élni, és politikailag is elmaradott. A világtörténelemben alig említik, miközben vele alig összehasonlítható országok világtörténelmi jelentőségre tettek szert. Legyőzte és túlszárnyalta Magyarországot a kis osztrák hercegség is. Pedig ha erős központi hatalom lett volna Magyarországon, ha a kiváltságosok nem nyomták volna el a népet, ha nem zilálták volna szét pusztító vallásháborúk, akkor (adottságai révén) a magyar birodalom Európára, Ázsiára és Afrikára is kiterjeszthette volna hatalmát — olvassuk a komolyan immár nem igen vehető patetikus szavakat.33 A magyar történelem korai korszaka A világtörténeti elmélkedések után az írás rátér Magyarország történetére. Adatokban gazdag eseménytörténeti kronológiát olvashatunk, amelyet végigkísérnek a szerző értékelő-minősítő megjegyzései. Az eseménytörténeti ismertetés33 „Ungarn hat ein widriges, unseliges Schicksahl. So reich und üppig von der Natur Gesegnet, als keines der Europäischen Staaten mehr ist, hat es nie all seinen Natur Seegen entwickeln, zum Nazional Glück, zur politischen Größe sich erheben können: es hat nie Culminirt: in der Welt Geschichte wird es kaum Genannt, indessen Andere kaum Vergleichbahre Staaten Welthistorisch sind. Das Herzogthum Oesterreich, so vielmahl kleiner als Ungarn, hat seit Achthundert Jahren die Rivalität den Kämpf mit Ungarn ausgehalten nicht nur: es hat Gesiegt, und Ungam weit überflügelt. Hätte Ungarn eine Concentrirte Regierungs Macht Gehabt; wäre das Volck durch die Über Macht der privilegirten Stände nicht so tief niedergedrückt worden, hätten wütende Religions Kriege Ungarn nicht so weit zurückgeschleudert: so würde das Ungrische Reich alle Länder haben der Donau nach hinab, biß an das schwarze und Mittelländische Meer, und seine Macht über Europa, Asien, und Africa ausdehnen." (4.) 40
