Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - GECSÉNYI Lajos: A rejtélyes Thurzó. Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549-1563)

GECSENYI LAJOS

A REJTÉLYES THURZÓ. THURZÓ FERENC,

A MAGYAR ÉS AZ UDVARI KAMARA ELNÖKE (1549-1563)*

THE MYSTERIOUS THURZÓ. FRANCIS THURZÓ, THE PRESIDENT OF THE HUNGARIAN CHAMBER AND THE COURT CHAMBER (1549-1563): Francis Thurzó, Bishop of Nitra, was the president (1548-1563) of the most important financial authorities (Hungarian and Court Chambers) of the Hungarian Kingdom, later the Habsburg Empire. He was also a prominent figure of the changing Hungarian political elite in the first half of the 16th century. With the help of his relatives, Elek Thurzó royal governer and Szaniszló Thurzó Bishop of Olomouc, after finishing his studies in Italy he obtained high postitions at a young age. He played an important role in working out Hungarian financial reforms. From the 1550s he was granted large estates (Orava, Lietava, Hricov, Biccse) as a donation in the northern part of Hungary (today Slovakia). In 1556 he resigned from his position as a bishop and got married to ensure the family line. His son George, born of his second wife Katalin Zrínyi, became palatine at the beginning of the 17th century.

Amikor a jog- és gazdaságtörténetben egyaránt járatos Wenzel Gusztáv 1877. október 22-én a Magyar Tudományos Akadémián felolvasta, majd egy esztendővel később nyomtatásban közzétette a magyar középkor utolsó évtizedeiben élt Thurzó családbéli püspökök (Zsigmond, János, Szaniszló és Ferenc) életét bemutató tanulmányát, Ferencet illetően hangsúlyozta, hogy „róla csak akkor fogunk kellőleg méltányló ítéletet hozni, ha majd Magyarország XVI. századi államigazgatás történelme alaposan és részletesen át lesz tanulmányozva"* 1. Annak ellenére írta ezt, hogy adatainak többségét alapvető forrásokból, elsősorban az ún. Királyi könyvekből (Libri regii) merítette. Az elmúlt több mint egy évszázad alatt a történeti kutatás számos mozaikkal egészítette ki a képet, elsősorban és mindenekfelett annak hangsúlyozásával, hogy Thurzó Ferenc volt az egyetlen magyarországi személy, aki a Habsburg központi pénzügyigazgatás, az Udvari Kamara élére került. Igaz, arról, hogy milyen út vezetett e magas tisztség elnyeréséig, még mindig csak részinformációink és hipotéziseink vannak, és a forrásadottságok ismeretében jószerével nem is igen várható, hogy ennek minden részletére fény derüljön. Emellett alig valamivel kisebb érdeklődéssel találgatták a kutatók, miként is hagyta el Thurzó több mint két évtized után püspöki stallumát és kötött házasságot. Ez utóbbi kérdésben a vélemények a mai napig megoszlanak a római katolikus vallás megtartása és az ágostai evangélikus vallás felvétele között.

* A tanulmány a 2009-ben Szereden tartott szlovák-magyar történészkonferencián elhangzott előadás átdolgozott szövege,

i Wenzel, 1878. 62.

Levéltári Közlemények, 81. (2010) 3-31.