Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Irodalom - A Monarchia levéltári öröksége. A badeni egyezmény létrejötte (1918- 1926)
Irodalom kozása ellenére és az addig minden állam által tiszteletben tartott kezelési rendszer súlyos megsértésével — az olaszok erőszakra és fenyegetésre alapozott önkényes fellépéssel szerezték meg a bécsi közös levéltárakban levő olasz vonatkozású (tehát csak olasz területen működött hatóságoktól származó), 26 csomagnyi iratanyagot. Az utódállamok közös, fel nem osztható levéltári anyagát kezelő levéltári intézet felállítását tervezte Németország és Ausztria valószínű egyesülése esetén az új prágai kormány is. Bár az Osztrák-Magyar Monarchia és a történelmi Magyarország felbomlása után jelentkezett a levéltári forrásanyag nemzeti szempontú, az új nemzeti identitást szimbolikusan igazoló felosztásának igénye, az egykori közös államalakulat kulturális javainak kezeléséről folytatott kétoldalú, a politikai kapcsolatokat is hosszú időre beárnyékoló tárgyalásokon sikerült — a közös kulturális és szellemi vagyon (patrimoine intellectuel) fogalmának elégtelen nemzetközi szabályozása ellenére — máig érvényes megállapodást tető alá hozni, és a fent jelzettekhez hasonló méltatlan helyzeteket elkerülni. Ne feledjük, hogy ezek a szellemi javak, például a volt uralkodóház gyűjteményei adott történelmi helyzetben „a proletárság életét is szebbé tevő, a proletár osztályt felemelő" (36. sz. irat) irategyüttessé is válhattak, ahogy erre már Somogyi Éva is felhívta a figyelmet a Magyar Országos Levéltár Lovagtermében tartott könyvbemutatón. Az 1926 májusában aláírt és 1927. január 1-jén életbe lépett badeni levéltári egyezmény keletkezésének történetét mutatja be a levéltári vagyon ügyének alakulását nyomon kísérő bevezető tanulmány és a mintegy másfélszáz, tematikus csoportokba rendezett és kronologikus rendben ismertetett, 90%-ban a Magyar Országos Levéltárban őrzött, részben releváns idegen nyelvű (német és francia) dokumentum segítségével a Ress Imre vezette alkotói team. A kevesebb mint egy évtizednyi magyar szaktudományi, jogi és kultúrdiplomáciai tevékenység dokumentálása alapos feltáró munkát igényelt, mert a vonatkozó források különböző állagokban szétszórva találhatók. Ennek tudatában még inkább elismerést érdemel a minden apró részletre kiterjedően pontos és igényes adatgyűjtés. Táviratok, újságcikkek, előterjesztések, átiratok, jegyzőkönyvek, jelentések, levelek, emlékiratok, leiratok, jegyzékek, a békeszerződéseknek a levéltári anyag megosztására vonatkozó cikkelyei, szakvélemények, kimutatások, észrevételek, állásfoglalások, utasítások, összegzések, emlékeztetők, határozatok, illetve az azokat értelmező-kiegészítő jegyzetek sorában többek között a badeni egyezmény eddigi legteljesebb szövegét is közreadják német nyelven. A korábban készült két magyar fordítás szövege ugyanis hiányos és a levéltári terminológiát is pontatlanul használja. A megállapodás biztosította a levéltárügy rendezése kapcsán már a dualizmus korában megfogalmazott és a bevezető tanulmányban bemutatott két alapelv érvényesülését, a bécsi levéltárakban található, magyar szellemi tulajdonnak számító levéltári anyag kiadását (az alapvetően mérsékelt, felosztásellenes proveniencia-értelmezés talaján) és a Bécsben maradó magyar vonatkozású anyaghoz való hozzáférés lehetőségét, annak — magyar társtulajdonként való 369
