Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Irodalom - A Monarchia levéltári öröksége. A badeni egyezmény létrejötte (1918- 1926)
Irodalom jellemzőit. Az ilyen jellegű forrásokkal kapcsolatban felmerülő problémával is megismerkedhetünk, majd a diplomák nemek közötti megoszlásáról olvashatunk, és megtudhatjuk, hogy melyik kar milyen szakjai azok, ahol a nők már ebben a korszakban teret nyerhettek. A következő fejezetben a nők diplomaszerzési esélyeinek meghatározott időszakokra bontott változásairól szerezhetünk információt. A nemek továbbtanulási esélyeit determináló társadalmi tényezők ismertetése során minden olyan lehetséges elemet megismerünk, amely ronthatta a nők esélyeit, pl. a társadalmi háttér, amely a nők tanulási lehetőségeire nagyobb hatással van, mint a férfiakéra, de többek között a vallást és az etnikumot is megvizsgálják a szerzők. Végül a nők választási szokásairól olvashatunk; egyetem-, kar-, és szakválasztásukról egyaránt informálódhatunk. A sorrendben az utolsó téma Az egyetemi diplomások a magyar társadalomban — a tömegesedés előtt és után címet viseli. A tömegesedés utáni felsőoktatás teljesen más szerepre készíti elő az egyetem a hallgatót, mint a humboldti egyetem időszakában. Ezt a problematikát járja körbe a tanulmány eleje, majd az egyetemi diploma urbanizáló hatását taglalja a szerző, de a poszt-humboldti egyetemtípus és a nemi szerepek kapcsolatáról is olvashatunk. A tömegesedés után már megváltoztak a női értelmiség felé irányuló elvárások, hiszen addig csak a neveléssel kapcsolatos értelmiségi pályákon látták szívesen a nőket. A kötet felépítése logikus, a vizsgálatok középpontjában álló témaköröket több irányból járja körbe a szerző. A különböző típusú és különböző korokból származó források feldolgozásának módszertanát is szemlélteti, így láttatja, hogy egy kérdés vizsgálatát milyen sokféle módon meg lehet közelíteni. A kötet ugyanúgy hasznos és érdekes lehet egy, a téma iránt laikusként érdeklődő olvasónak éppúgy, mint egy hallgatónak, pályája elején járó kutatónak vagy a témában jártas történészeknek. Szűcs Diána A MONARCHIA LEVÉLTÁRI ÖRÖKSÉGE. A BADENI EGYEZMÉNY LÉTREJÖTTE (1918-1926) Szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: RESS Imre. A kötet szerkesztésében részt vettek: Bertók Lajos-Erdélyi Andrea-Nagy Ferenc-Oross András-Soós László. Budapest, Magyar Országos Levéltár, 2008. 440. Mollay Károly, soproni nyelvészprofesszor és helytörténész írja (A soproni népszavazás tanulságai, 1921. december 14.-1991. december 14. Soproni Szemle, 46. [1992] 97-105.): miután az osztrák békeszerződés Sopron és környékének elcsa- tolását írta elő — egyelőre népszavazás nélkül —, a nagy sietségben a megyei levéltár anyagait vasvillával hányták a kocsikra. Ezeknek az iratoknak a rendezése aztán öt évbe tellett. 1919 februárjában pedig — az osztrák kormány tilta368
