Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Irodalom - Nagy Péter Tibor: Utak felfelé. Oktatás és társadalmi mobilitás a 19- 20. századi Magyarországon.
Irodalom kérdésnek a vizsgálatakor a szerző több tényezőt vesz figyelembe. Ilyen az apa iskolázottsága, a foglalkozási hierarchiában elfoglalt helyzete; a területi háttér, vagyis a lakhely típusa és a felsőfokú intézmény távolsága; a családi háttér, ahol az árvaságot, a testvérek számát kell pl. figyelembe venni; az iskolai háttér, pl. a diák elképzelése a középiskolájából való felsőoktatásba jutás esélyeiről; az iskola típusa, amely nagyban befolyásolja a diákok továbbtanulási szándékait. A szerző a gimnáziumot és a szakközépiskolát a diákok önszelekciója szempontjából külön megvizsgálja, továbbá figyelmet fordít a hátrányos helyzetű csoportokra a gimnáziumban: ez utóbbiak meghatározása a feljebb felsorolt ismérvek alapján kristályosodott ki. Az ötödik tanulmány a Peregrináció és nosztifikáció címet kapta. Az a tény, hogy a kötetben egy külföldi iskolázással foglalkozó munkát is olvashatunk, bizonyítja, hogy milyen sok oldalról vizsgálja a szerző a társadalmi felemelkedés és az oktatás kapcsolatának kérdését. A tanulmány elején négy meghatározott szempontot olvashatunk, amelyek befolyásolhatják a diplomák nemzetközi szintű egyenértékűségét. A továbbiakban megismerhetjük a külföldön tanulás és a hazai elitbe kerülés összefüggéseit a középkortól a második világháborúig, emellett végigkísérhetjük, hogy mikor, mely országok egyetemei voltak vonzóak a magyar diákoknak. Természetesen az ezekre ható tényezők alapos ismertetése itt sem marad el. A kolozsvári bölcsészkar és természettudományi kar hallgatóságának felekezeti rek- rutációja (1872-1918) a hatodik tanulmány címe. Bevezetésképpen az iskola bemutatása, a hallgatóság összetételét befolyásoló tényezők ismertetése olvasható. Ezután A társadalmi összetétel ábrázolásának lehetséges megközelítései címmel egy módszertani javaslatot olvashatunk, amely az iskolai anyakönyvek feldolgozásakor kapott információk minél sokoldalúbb felhasználását segíti elő. Ismét kihangsúlyoznám, hogy ezek a módszertani ismertetők nagyon hasznosak egy, az adott típusú kutatás módszertanával frissen ismerkedő olvasó számára. A felekezetek egymáshoz való arányának ismertetése után ezek változásairól is informálódhatunk, nemzedékek szerinti bontásban. A szülők iskolázottsága után elemzést olvashatunk ennek felekezeti összefüggéseiről. A térség lakóit etnikai hovatartozás szerint csoportosítva foglalkozás szerint vizsgálja meg a szerző, az elemzés végén pedig az asszimiláció módjával kapcsolatosan von le következtetést. További elemzési lehetőségekre hívja fel a figyelmet, a vallás, a társadalmi hovatartozás és a tanuló által választott egyetemi kar összefüggéseit vizsgálva. Mi sem bizonyítja jobban a forrás lehetőségeinek alapos kihasználását a szerző részéről, minthogy a doktori címet szerzettek felekezeti hovatartozását is elemzi. Végül arra a kérdésre keresi a választ, hogy mely felekezetek tagjai kerülnek be az elitbe? A Biró Zsuzsanna Hanna társszerzővel írt tanulmány címe: Nemi esélyek és döntések a két világháború közötti bölcsészkaron. Az első fejezetben a szerzők népszámlálási adatokon keresztül mutatják be a korszakban a nemek iskolázottságbeli különbözőségét, annak változásait, a változások mértékét és 367
