Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Források - Vida István: Az „Erdélyi" fedőnevű ügynök jelentései a kisgazdapárti emigráció vezetőiről

Vida István: Az „Erdélyi" fedőnevű ügynök jelentései a kisgazdapárti emigráció vezetőiről Adorjánt,48 Vidovicsot49 mint komolytalan, összeférhetetlen és képzetlen embereket, kizárták. (Vidovics bosszúból perli Varga Bélát pénzek elsikkasztásáért, választ várva arra a kérdésre, hogy miből vannak Vargának bérházai Rómában és Kanadában.50) A bizottság két havonként ül össze. A tagok külpolitikai vagy magyar belpolitikai beszámo­lóit hallgatják meg, felterjesztéseket készítenek a külügyminisztériumhoz. A többi ma­gyar szervezettel vitáznak, erősen bírálják a Szabad Európa Rádiót, különösen Bede51 osztályvezetőt. Kővágó az Amerikában élő emigránsok között elszigetelt. A külügymi­nisztérium vele közvetlenül nem érintkezik. Felső kapcsolata, kihez rendszeresen köteles eljárni, a SZER New York-i magyar osztálya felett ellenőrzési jogkörrel rendelkező ame­rikai CIA tag (alelnöknek nevezi). A bizottságon belül Auerrel és Padányival van jóban. Kifejezetten szemben áll Kovács Imrével. Szerintem Kiss Sándorral is, de mivel őt Nagy Ferenc nagyon pártolja, nem meri kikezdeni. Nagy Ferenccel igyekszik a jó viszonyt megtartani, mert erre utasítása is van. Kovács Béláról és 1956-os szerepléséről hosszasan vitázott velem. Kovács Béla utódának tartja magát a másik álláspont képviselőivel szem­ben, akik Nagy Ferencet tekinti a kisgazdák vezetőjének, úgy, mint itthon Pártayt. Kővágó ide adta a Kovács Béla emlékére írott, a Délamerikai Magyarság című újságban megjelent cikkét (1961. július 23.), amit mellékelek. Annak szövege és tartalma ellenkezik a valósággal, és az általam mutatott Kovács Béla levelek se támasztják alá. Ezen a vona­lon Nagy Ferencékkel fennálló ellentéte csak növekedni fog. Nehruval52 való sikertelen kísérlete itt is le van írva, és ennek ellenére nem tesz le az ún. semleges kisállamokkal kapcsolatos terveiről. Most Tito53 és a jugoszláv-román viszony a példaképe. Szerinte kelet és nyugat között parlamentáris berendezkedésű semleges államok övezetét kellene kialakítani, amibe Magyarország is beletartozhatna. A közép-európai térségben az ame­rikai külpolitikát ma ilyen irányban kellene befolyásolni. Ezért fogadta örömmel a Bodor­féle zagyvaságot,54 amiről ő kevesebbet, Nagy Ferenc sokat tud. A semlegességgel kap­48 Adorján József (1900-1975), kisgazdapárti politikus. 1945 és 1947 között parlamenti képviselő. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, 1956-ban szabadult. Októberben részt vett a Függet­len Kisgazdapárt újjászervezésében. November 4-e után külföldre távozott. Bekapcsolódott az emigráns politikai mozgalomba, 1958-tól a Magyar Bizottság tagja. 49 Vidovics Ferenc (1900-1976), kisgazdapárti politikus. 1945-1946-ban Somogy vármegye főispánja. 1946 és 1956 között különböző — jobbára nem megalapozott — ítéletek alapján börtönbüntetését töltötte. 1956. november 3-án az újjáalakult FKGP főtitkárhelyettesévé választották. 1957. január 24-én Bécsbe menekült, majd kivándorolt az Egyesült Államokba. 1958-tól a Magyar Bizottság tag­ja­50 Az ügy részletei még nem ismertek. 51 Bede István (1904-1976), diplomata. 1930-tól állt külügyi szolgálatba. 1946-tól londoni magyar követ, 1948-ban külföldön maradt. 1955-től a SZER munkatársa, 1967-től 1974-ig a magyar szer­kesztőség vezetője. 52 Nehru, Jawaharlal (1889-1964), indiai politikus. 1951-1954-ben az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt elnöke, 1947-től 1964-ig miniszterelnök. 53 Tito, Josip Broz (1889-1980), jugoszláv politikus, marsall. 1937-től a JKP főtitkára. A második világháború alatt a partizáncsapatok főparancsnoka. 1945-től 1953-ig miniszterelnök, 1953-tól 1980-ig a JSZKSZ elnöke. 54 Az utalás Bodor György Az Európai föderáció. Hozzászólás Közép-Európából c., 1961-ben írt kéziratos tanulmányára vonatkozik, amelyben a szerző azt fejtegeti, hogy Európa jövője a független nem­zetállamok szövetségeként képzelhető el. Amennyiben ez nem valósulna meg a közép-európai államszövetséget kell létrehozni lengyel és magyar vezetéssel. Ennek tagja lehetne az önálló Er­dély, amennyiben az ottani magyarság és románság egymással meg tudna egyezni, amiben azért a szerző is kételkedett. (A kézirat megtalálható: ÁBTL V-147275/ 4. Dr. Zsigmond Gyula és társai 327

Next

/
Thumbnails
Contents