Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Források - Vida István: Az „Erdélyi" fedőnevű ügynök jelentései a kisgazdapárti emigráció vezetőiről
Vida István: Az „Erdélyi" fedőnevű ügynök jelentései a kisgazdapárti emigráció vezetőiről Adorjánt,48 Vidovicsot49 mint komolytalan, összeférhetetlen és képzetlen embereket, kizárták. (Vidovics bosszúból perli Varga Bélát pénzek elsikkasztásáért, választ várva arra a kérdésre, hogy miből vannak Vargának bérházai Rómában és Kanadában.50) A bizottság két havonként ül össze. A tagok külpolitikai vagy magyar belpolitikai beszámolóit hallgatják meg, felterjesztéseket készítenek a külügyminisztériumhoz. A többi magyar szervezettel vitáznak, erősen bírálják a Szabad Európa Rádiót, különösen Bede51 osztályvezetőt. Kővágó az Amerikában élő emigránsok között elszigetelt. A külügyminisztérium vele közvetlenül nem érintkezik. Felső kapcsolata, kihez rendszeresen köteles eljárni, a SZER New York-i magyar osztálya felett ellenőrzési jogkörrel rendelkező amerikai CIA tag (alelnöknek nevezi). A bizottságon belül Auerrel és Padányival van jóban. Kifejezetten szemben áll Kovács Imrével. Szerintem Kiss Sándorral is, de mivel őt Nagy Ferenc nagyon pártolja, nem meri kikezdeni. Nagy Ferenccel igyekszik a jó viszonyt megtartani, mert erre utasítása is van. Kovács Béláról és 1956-os szerepléséről hosszasan vitázott velem. Kovács Béla utódának tartja magát a másik álláspont képviselőivel szemben, akik Nagy Ferencet tekinti a kisgazdák vezetőjének, úgy, mint itthon Pártayt. Kővágó ide adta a Kovács Béla emlékére írott, a Délamerikai Magyarság című újságban megjelent cikkét (1961. július 23.), amit mellékelek. Annak szövege és tartalma ellenkezik a valósággal, és az általam mutatott Kovács Béla levelek se támasztják alá. Ezen a vonalon Nagy Ferencékkel fennálló ellentéte csak növekedni fog. Nehruval52 való sikertelen kísérlete itt is le van írva, és ennek ellenére nem tesz le az ún. semleges kisállamokkal kapcsolatos terveiről. Most Tito53 és a jugoszláv-román viszony a példaképe. Szerinte kelet és nyugat között parlamentáris berendezkedésű semleges államok övezetét kellene kialakítani, amibe Magyarország is beletartozhatna. A közép-európai térségben az amerikai külpolitikát ma ilyen irányban kellene befolyásolni. Ezért fogadta örömmel a Bodorféle zagyvaságot,54 amiről ő kevesebbet, Nagy Ferenc sokat tud. A semlegességgel kap48 Adorján József (1900-1975), kisgazdapárti politikus. 1945 és 1947 között parlamenti képviselő. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, 1956-ban szabadult. Októberben részt vett a Független Kisgazdapárt újjászervezésében. November 4-e után külföldre távozott. Bekapcsolódott az emigráns politikai mozgalomba, 1958-tól a Magyar Bizottság tagja. 49 Vidovics Ferenc (1900-1976), kisgazdapárti politikus. 1945-1946-ban Somogy vármegye főispánja. 1946 és 1956 között különböző — jobbára nem megalapozott — ítéletek alapján börtönbüntetését töltötte. 1956. november 3-án az újjáalakult FKGP főtitkárhelyettesévé választották. 1957. január 24-én Bécsbe menekült, majd kivándorolt az Egyesült Államokba. 1958-tól a Magyar Bizottság tagja50 Az ügy részletei még nem ismertek. 51 Bede István (1904-1976), diplomata. 1930-tól állt külügyi szolgálatba. 1946-tól londoni magyar követ, 1948-ban külföldön maradt. 1955-től a SZER munkatársa, 1967-től 1974-ig a magyar szerkesztőség vezetője. 52 Nehru, Jawaharlal (1889-1964), indiai politikus. 1951-1954-ben az Indiai Nemzeti Kongresszus Párt elnöke, 1947-től 1964-ig miniszterelnök. 53 Tito, Josip Broz (1889-1980), jugoszláv politikus, marsall. 1937-től a JKP főtitkára. A második világháború alatt a partizáncsapatok főparancsnoka. 1945-től 1953-ig miniszterelnök, 1953-tól 1980-ig a JSZKSZ elnöke. 54 Az utalás Bodor György Az Európai föderáció. Hozzászólás Közép-Európából c., 1961-ben írt kéziratos tanulmányára vonatkozik, amelyben a szerző azt fejtegeti, hogy Európa jövője a független nemzetállamok szövetségeként képzelhető el. Amennyiben ez nem valósulna meg a közép-európai államszövetséget kell létrehozni lengyel és magyar vezetéssel. Ennek tagja lehetne az önálló Erdély, amennyiben az ottani magyarság és románság egymással meg tudna egyezni, amiben azért a szerző is kételkedett. (A kézirat megtalálható: ÁBTL V-147275/ 4. Dr. Zsigmond Gyula és társai 327
