Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Források - Somogyi Gréta: Kemény Pál visszaemlékezése az 1848-1849. évi erdélyi eseményekre

Somogyi Gréta: Kemény Pál visszaemlékezése az 1848-1849. évi erdélyi eseményekre

Két gyűlése volt az oláhoknak Balázsfalván, egyik 1848ik virágvasárnapján egybegyűjtve a fenn írt bujtogatók által,20 mely a hazai Főkormányszéknek tiltakozó rendelése ellen tartatott meg, a második 15ik májusban, mely ugyan a Fó'kormányszék en- gedelmével, de korántsem a megengedett modorban, és nem azon korlátok közt tartatott, milyen alakban az engedményeztetett. — Az arra felszólított katonai kormány az elsőt szét nem űzte, a másodikba oly szerepet játszott, melyből azt lehete kimagyarázni, hogy az oláh népnek kicsapongásait nem fékezni, sőt pártolni kívánja, Főkormányszéknek ezen gyűlésre küldött biztosai hiába figyelmeztettek az ott megjelent general maior Schurttert21 azon rendszabályokra, melyek korlátái közt lesz vala a felsőbb engedmény értelmében a gyűlés megtartandó. — Ezen gyűlések dinasztikus szelleműek nem voltak; és ha azon proklamációk, melyek rész szerint írásba, rész szerint nyomtatásba az oláh bujtogatók által szétküldettek az oláh néphez, megolvastatnak, ha azon környülállás, hogy a balázsfalvi gyűlésekre Oláh-, és Moldova országokból22 számos, és rész szerént oly tagok is jelentek meg, kik demagógusi magok viseletekért a kormányok által béfogatni, és megbüntettetni rendeltettek. — Ha azon levelek, melyek az ugyan Oláhországból ide bémenekült, és Szebenben oltalmat, és pártfogást nyert Lauriani,23 és Balasescu24 lefoglalt irományai közt tanáltattak, és most is kéznél vágynak, megvizsgáltatnak, ha az elfogott, és Mvásárhelyt a nép dühe által meggyilkolt Román Kosztándin,25 és Kolozsvárt kivégeztetett Bálint tribunus26 utolsó szavai, és kimondásai megfontoltatnak, és végre azon kinyomozás, mely főkormányszéki rendelet következésében 1848ik év nyarán Torda vármegyében Iklandon véghezvitetett, megolvastatik, és a több mellékes környülményekkel öszvevettetik, könnyen átlátható, hogy az oláh nép vezetőinek célja nem az Ausztriai Monarchiának fenntartására volt intézve, sőt inkább egy külön Daco Romanum Imperium felállítása volt tervekbe bészőve, s csak a szász nép közül a vezetők, a körülmények, és az értelmesebb oláhoknak azon számítása, hogy a magyarok leverése után céljokban könnyebben fognak előhaladni, adtak az oláh mozgalmaknak oly irányt, mely külsőképpen dinasztiás érdekeit hordozza. — Azon petíciók melyek oláh nemzet nevében egyesek, és a vezetők által

ember 9-éről a Felséghez tett feliratában leírva van. Szabad legyen azonban ez emlékekben pár szót ahhoz tenni. (A kézirat főszövegéből kihúzva.)

20 Az 1848. április 30-án Balázsfalván tartott román népgyűlés szónokai (loan Buteanu, Avram lancu, Alexandru Papiu-llarian és Simion Bärnutiu) a román nép nemzetként való elismertetését és a jobbágyfelszabadítást követelték. loan Lemeni püspök nyugalomra intette a megjelenteket.

21 Schurtter, Josef (1787-1857), cs. kir. vezérőrnagy, 1849 telén a brassói helyőrség parancsnoka.

22 Azaz Havasalföldről és Moldvából.

23 Laurian, August Treboniu (eredeti neve Augustin Trifan, 1810-1881), filológus, történész, publicista, és egyike az 1848-1849. évi erdélyi román forradalmároknak. Nicolae Bälcescu megbízásából ment Bukarestből Erdélybe, hogy megszervezze a román felkelést. 1848 augusztusában Szebenben letartóztatták néplázító tevékenységéért, de a román tömegek nyomására kénytelenek voltak a hatóságok szabadon engedni. 1849 után elsősorban nyelvészként tevékenykedett.

24 Bäläjescu, Nicolae (1806-1880), jogász, majd teológiát végzett. Mivel az erdélyi Román Nemzeti Komité tagja volt Lauriannal együtt őt is letartóztatták majd szabadon engedték Szebenben. 1849 után bujdosott, majd 1860-tól nyelvészként tevékenykedett, illetve tankönyveket írt.

25 Vivu, Roman Constantin (1821-1849), 1848. október 18-án megválasztották prefektnek. Szászré- genben tevékenykedett, innen szervezte a román felkelőket. Marosszentgyörgyön halt meg 1849. február 9-én.

26 Kolozsvárott 1848. október 10-én a Bárén elfogott Alexandru Bäträneanu mezőségi prefektet és Vasile Simonis tribünt végezték ki a rögtönítélő bíróság határozata alapján. A szerző itt nyilván Simion Bálinté görögkatolikus pappal, a román prefektek egyikével tévesztette össze Simonis tribünt.

287