Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Források - Molnár András: A Csány László ellen indított vizsgálatra vonatkozó iratok (1837-1838)
Források felelt ezen szavakkal, csak egyszer akartam szólani a dologhoz, és csak kamarás úrnak akarok felelni; miről volt a szó, igazán már nem emlékezem, de azt tudom, hogy igen fontos nem volt, de egyéberánt is igen hamar eldöntetett a kérdés, és így makacsságról éppen szó sem lehet. Arról is jól emlékezem, hogy Csány László úr azt mondotta, hogy ha a nemes vármegye amellett megmarad, hogy a küldöttség Pozsonyba elmenjen, és vele parancsolna, midőn már egyszer kineveztetett, hogy igenis el fog menni, és a nemes vármegye parancsolatjának eleget fog tenni, egyebet nem mondott. Az 5-re. Nem tudom, ki értetődik az alkalmatos tanúk alatt; ha az értetődik, hogy a tanú azt vallja, amit ezen kérdés akar és kíván, oly emberekkel esmeretségben nem vagyok, és ilyeneket nevezni nem tudok. Egyéberánt elég tanú nemes Zala vármegye rendei, és bizonyosan a jó lélekesmeretű mást nem mondhat, mint én. Második tanú tekintetes Thassy Károly101 102 úr, 41 esztendős római katolikus, meghitez- tetvén, kérdeztetvén, a fent írt kérdőpontokra írásban foglalt következendő feleletét adta pontonként. Az 1-őre. Igenis a kérdésben foglalt Zala vármegye tisztújításon és nagygyűlésen jelen voltam. 2-ra. Tudom, hogy azon kegyes intézőlevél, mely szerint a nemes megyék küldötteinek Pozsonyba leendő összejövetelek eltiltatván, a gyűlésen felolvastatott; e tárgy felett Deák Ferenc, Csány László, Horváth József103 és Inkey Imre kamarások, Hertelendy György és Bezerédy Miklós hahóti apát, az urak beszédeket tartottak. De többek is vélekedéseiknek rövidebb kifejezéseivel hozzászólottak, és majdnem egyenként a deputatió küldését a megyék törvényes igazai közé, az általok felhozott törvények erejénél fogva tartozónak lenni állították, a letiltó intézményt törvénytelennek nyilatkoztatván. A 3-ra. Az elmondott beszédek értelme a kiküldöttség megrendelhetésére szolgáló okoknak fejtegetésében mintegy összefolyni, és keveset a szólók közül kivéve, mindnyája által egyarányos hangon elfogadtatni látszatott, leginkább pedig arról értekeztek, vajon már e részben hozott előbbeni végzését a nemes vármegyének fenntartani kellessen-é, és a letiltás ellenére tanácsos lenne-é a kirendelt deputatiót felküldeni. Azonban bárkinek is külön szavaira, és a kérdésben előadott kifejezéseire Csány László úrnak nem emlékezem. Részint azért, mivel magam tulajdon érdekét tárgyazó kérdésekkel, melyeknek felvilágosításával, a feljebb írt okoskodások és előadások alatt mellettem lévők által el voltam foglalva, és amiatt figyelmem szétoszolva lévén, egyes szavaknak kiejtését öt hónapok lefolyta után világosan bizonyítani nem vagyok képes. A 4-re. Azt tudom, hogy a megyék morális erejének fenntartása tekintetéből tanácsosnak állították nemes Zala vármegye rendei a végzésnek épségben való tartását, s azért a deputatió elküldését javaslották is többen; arra, hogy Csány László úr nem vitatta e makacsul azt, hogy a deputatiónak Pozsonyba el kell menni, a felelet a vélekedőknek véleményeitől függ, mit tartanak tudniillik makacs vitatásnak. Én vélekedésem szerint úgy tartom, hogy nem vitatta makacsul, mert az egész dolog érdemében csak kétszer szólott, sőt nyilván érteni lehetett beszédéből azt, hogy ő vélekedését senkire erővel tolni nem kívánja. Arról is tetetett szó, hogy a kiküldöttek már most a tiltás ellenére el sem mennének, úgy jött az értekezés közbe az is elő, hogy ha egyik el nem megy, talán elmegy a másik, emlékezem azon értelmi mondására is, hogy ha a nemes vármegye azon 101 Zalabéri Horváth János cs. kir. kamarásnak. 102 Thassy Károly (1796-?), 1833-tól 1846-ig Somogy vármegye szigetvári járásának főszolgabírója. 103 Pontosabban Zalabéri Horváth János. 268
