Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Források - Molnár András: A Csány László ellen indított vizsgálatra vonatkozó iratok (1837-1838)
Források szág fenséges nádorának aláírása alatt kelt vallató parancsot az ahhoz mellékelt vallató pontokkal a közönségnek bemutatván, melyből a rendek fájdalommal látják, hogy a királyi fiscus a közgyűlésen ejtett szókért nyomozódásokat kíván tétetni, s ezáltal a törvényes szabad szólás ismét korlátoltatik. A nemzeti alkotmány alapelvei szerint minden, a megyék közgyűlésein előfordulni szokott bármiféle tárgyakról, illessék azok akár a legfőbb szolgálatot, akár az egész nemzet alkotmánya fentmaradását, vagy az ezt veszélyeztető nemzeti közsérelmeket, minden megyei nemesnek tanácskozni, azokról vitatkozni csalhatatlan igaza vagyon, s ezen alapelvből kiindulva, ha bárki is a megyék közgyűlésein a törvényes szabad szólás korlátit általhágva, méltatlan sértésekre fakadna, ezen kiszökéséért az 1723. esztendei 57., [a] 2. rész 69., 72. cikkei,53 az 1625:62., 1635:89. törvények értelme szerint ugyanazon közgyűlésen vonattathatik csak fenyíték alá, s efféle vétkekért sem későbbi nyilvános megbosszu- lásnak, sem más ítélőszékek eljárásának helye nem lehet. Már ha a közgyűlésekben s nyilván tett kifejezésekért az egyes magánosok ellen hetek, holnapok, s talán esztendők múlva is a királyi fiscus kívánságára nyomozódások tetethetnének, ha az egyesek minden sértem vagy bántani akaró szándéktól távol, véleményeik előterjesztésében kiejtett szavaikért ily hosszú időre is felelősséggel tartoznának, ha mindenki attól, hogy a tőle a köztanácskozásokban kiejtett szavak bárki által félrevagy balramagyarázva, ellene a későbbi nyomozódásokra, vagy még üldöztetésekre is használtathatnak, rettegni kénytelen volna, akkor minden bizonnyal elenyésznék a nyilvános köztanácskozásoknak biztossága, sőt az ország törvényhatóságainak az 1790. esztendei 14. cikkely által biztosított önállásuk, törvényes hatóságok, s közfelszólalhatási jussok felforgattatnék. Jól ismervén a megyének rendjei törvényes hatóságuk körét, soha arról, mivel törvényeiknek, a hazának és koronás fejedelmüknek tartoznak, meg nem felejtkeztek, s ennélfogva bármely esetben is, ha az ő közgyűléseikben olyas kifejezések, melyek a törvényes fenyíték alá esendők voltak, tétettek volna, az 1723. 57. cikkely által reájuk ruházott tartozást foganatosítani, s a vétkest a törvény által meghatározott fenyítéssel illetni bizonyosan nem késtek volna; de ilyesek sem előbbi, sem a kérdésben forgó gyűlésekben el nem követtetvén, nékiek törvényes kötelességek teljesítésére sem okok, sem alkalmok nem volt; mindezekért tehát, mind pedig a fellebb már kifejtett oknál fogva, hogy a törvényhatóság köztanácskozásaikban ejtett szavak későbbi vizsgálódásoknak, vagy más, bármely ítélőszék előtti törvényes eljárásnak tárgyai nem lehetnek, sérelemnek tartják a karok és rendek, hogy a polgárok nyugodalmát a királyi fiscus efféle vizsgálódásokkal háborgatja. A megye rendei O császári királyi felségének atyai kegyelmességébe, s a nemzet törvényei és szabadságai eránt viseltető fejedelmi szeretetébe, s királyi szavába határtalan bizodalmukat helyezve, Ő császári királyi felségét egy különös felírás által jobbágyi alázattal megkérni elhatározták, hogy nemcsak a királyi fiscus által a megyének 1837. esztendő szeptember 25-i közgyűlésében a fellebb kitett tárgy eránt szólók, különösen pedig Csány László táblabíró úrnak kifejezéseire nézve kívánt, mint a szólás törvényes szabadságával, s a felhívott törvényekkel össze nem férő vizsgálódást, és ezt követhető töreke- déseit kegyelmesen megszüntetni, hanem mivel ezen vizsgálódások kívánása egyenesen az 1805. esztendei 5. cikkely által tilalmazott titkos feladások folytában történhettek, a titkos feladókat is a már felhívott törvény erejénél fogva nyilváníttatni kegyelmesen mél- tóztassék, egyéberánt ebbéli végzősöket az ország többi hatóságaival is pártolás végett közölni elhatározták. 53 Utalás Werbőczy István Hármaskönyvére. 250
