Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Források - Molnár András: A Csány László ellen indított vizsgálatra vonatkozó iratok (1837-1838)

Molnár András: A Csány László ellen folytatott vizsgálatra vonatkozó iratok (1837-1838)

ZMLkgy.jkv. 1838:1. Eredeti tisztázat.

8.

Zala vármegye közgyűlésének felirata az uralkodóhoz a Csány László elleni vizsgálat ügyében Zalaegerszeg, 1838. január 15.

Amikor azokért, melyek a közelebb múlt esztendő Szent Mihály hó 25-én tartatott közgyűlésünkben a nyilvános köztanácskozások folytában, s azon alkalommal, amidőn a Helytartótanácsnak azon intézetlevele, melyben nemzeti közsérelmeink orvoslásának jobbágyi alázattal Felséged királyi széke előtt szóval is leendő kérésére egy különös, s az ország több hatóságai küldöttjeivel egyesülő választmánynak elküldésétől tilalmaztat- tunk, kihirdettetett, mondattak, különösen pedig azokért, melyek Csány László polgártársunk által kifejeztettek, a királyi fiscus által különös vallató parancsolat mellett nyo- mozódások tétetnek, akkor a szólás törvényes szabadsága, a minden alkotmányos nemzetek szent és elidegeníthetetlen tulajdona, hogy újabban korlátoltassék, a legmélyebb fájdalommal tapasztaljuk.

Mert nemzeti alkotmányunk alapelvei szerint minden, a megyék közgyűlésein elölfordulható bármiféle tárgyak felett, érdekeljék azok akár a legfőbb szolgálatot, akár az egész nemzet alkotmánya fentmaradását, vagy az ezt veszélyeztető nemzeti közsérelmeket, minden megyei nemesnek tanácskozni, azokról vitatkozni csalhatatlan igaza vagyon, s ezen alapelvnél fogva, ha bárki is a megyék közgyűlésein a törvényes szabad szólás korlátit áthágva, netalán méltatlan sértésekre fakadna, ezen kiszökéséért az a Hármaskönyv II. részének 69. címe, az 1625. esztendei 62., az 1635. esztendei 89. és az 1723. esztendei 57. törvénycikkelyek értelme szerint egyedül azon közgyűlésen, s csak tüstént vonattathatik fenyíték alá, s efféle vétkekért sem a későbbi nyilvános megbosszu- lásnak, sem más ítélőszékek eljárásának helye nem lehet.

Márpedig ha a közgyűlésekben s nyilván tett kifejezésekért az egyes magánosok ellen hetek, holnapok s talán esztendők múlva is a királyi fiscus kívánságára nyomozódá- sok tétethetnének, ha az egyesek minden sérteni vagy bántani akaró szándéktól távol, véleményeik előterjesztésében kiejtett szavaikért ily hosszú időre is felelősséggel tartoznának, ha mindenki attól, hogy a tőle a köztanácskozásokban kiejtett szavak bárki által félre- vagy balramagyarázva, ellene a későbbi nyomozódásokra vagy még üldöztetésekre is használtathatnak, rettegni kénytelen, akkor bizonnyal elenyésznék a nyilvános köztanácskozásnak biztossága, sőt az ország törvényhatóságainak az 1790. esztendei 14. cikkely által biztosított önállásuk, törvényes hatóságuk s közfelszólalhatási jussok felforgatta tnék.

Felséges Urunk Királyunk! Törvényes hatóságunk körét ismerők, soha arról, mivel törvényeinknek, mivel hazánknak, s mivel koronás urunknak s királyunknak tartozunk, meg nem felejtkeztünk, s éppen ezért bármely esetekben is, ha közgyűléseinkben olyas kifejezések, melyek a törvényes fenyíték alá esendők voltak, tétettek volna, minden bizonnyal az 1723. esztendei 57. cikkely által reánk ruházott tartozást foganatosítani, s a vétkest a törvény által meghatározott fenyítéssel illetni sohasem késtünk volna; de ilye251