Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - GECSÉNYI Lajos: A rejtélyes Thurzó. Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549-1563)
Közlemények való részvétel. A pozsonyi kormányszerv adminisztrációjában tapasztalt visz- szásságok, elsősorban a bevételekben mutatkozó visszaesés indította arra az Udvari Kamarát, hogy kezdeményezze az uralkodónál egy mindenre kiterjedő vizsgálat elrendelését. Az 1560. július 29-én kiadott instrukcióban I. Ferdinánd király Bornemissza Abstemius Pál magyar királyi tanácsost, nyitrai püspököt, Thurzó Ferencet és Torda Zsigmond frissen kinevezett kamarai tanácsost bízta meg a vizsgálattal.91 A biztosok páratlan gyorsasággal végezték a munkájukat, és augusztus 14-én benyújtották jelentésüket, amely három fő kérdéscsoportot tekintett át: az adó és harmincad-bevételek elszámolását 1546-1548 és 1549-1558 között, a Magyar Kamara 1548. évi instrukciójának és a kamara adminisztrációjának hiányosságait, végül az egyes váruradalmakból (Szigetvár, Babócsa, Gyula, Tihany) származó bevételek elszámolásait. A rendelkezésre álló iratokból szerzett ismereteiket számos kamarai alkalmazott tanúvallomásával egészítették ki. Az Udvari Kamara július 31-én kelt rendelete (és a csatolt névjegyzék) alapján kihallgatták azokat, akiknek tudniuk kellett a kamara belső ügyeiről.92 A biztosok összegző megállapításai elsősorban a kamarai kollégium működésének és az irattár állapotának hiányosságait, a számadások vezetésében tapasztalt lazaságokat, a harmincad-bevételekből felhalmozódott hátralékokat emelték ki. Konklúzióként 16 pontban foglalták össze a kamarai igazgatás hiányosságainak orvoslására, a kamara instrukciójának módosítására vonatkozó javaslataikat. Indítványozták, hogy a harmincadoknál tapasztalható visszaéléseket egy másik vizsgálat keretében tárják fel.93 Erről néhány héttel később, egy augusztus 30-án kiadott utasításban rendelkezett az uralkodó, amikor Bornemisszát, Thurzót, Tordát és Erasmus Haidenreich von Pidenegg udvari kamarai tanácsost bízta meg a feladattal.94 A helyszíni vizsgálat során a bizottság har- mincadosokat, kereskedőket és másokat hallgatott meg szerte a Felvidéken: Szempcen, Rétén, Nagyszombatban, Galgócon, Pöstyénben, Újhelyen, Szakol- cán, Trencsénben, Illaván, Puhón, Zsolnán, Turdosinban, Nyitrán és Sellyén. Igyekeztek minél mélyrehatóbban feltárni a kereskedelem körülményeit, a szabálytalanságokat, a harmincadosok működésének problémáit. Szeptemberben beadott jelentésükben — amely a korabeli kereskedelem és harmincad-igazgatás 91 A harmincadosok visszaéléseit részletesen ismertette: ACSÁDY, 1888. 137-139.; illetve önálló feldolgozása: TakáTS, 1899. A Magyar Kamaránál végzett vizsgálatot sem Theodor Mayer, sem Ember Győző nem tárgyalta részleteiben. 92 MOL E 21 1560. július 31. A leiratot, amelyet az Udvari Kamara részéről Erasmus von Gera és Georg Teuffel jegyzett, Thurzóhoz és Leonhard Püchler udvari kamarai tanácsoshoz intézték. A névjegyzék 11 nevet tartalmazott: köztük volt Sáfrányos Márton, Prandorffer Tamás pozsonyi fő- harmincados szolgája, maga Prandorffer, Torda Zsigmond kamarai tanácsos, Zermegh János kamarai titkár, Gál deák (Wernher György tanácsos rokona), Kis Jakab deák, Váraljai Ferenc deák (Dessewffy János embere), Pesti Bornemissza Ferenc, Tamás deák Serényi Pál, majd Ambruster Kristóf szolgája, Benedek deák Dessewffy János szolgája. 93 ÖStA AVA FHKA HKA HFU RN 9. Konv. 1560. Föl. 352-399. M Uo. Föl. 268-275. 22
