Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - GECSÉNYI Lajos: A rejtélyes Thurzó. Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549-1563)

Gecsényi Lajos: A rejtélyes Thurzó

történetének fontos forrása — végkövetkeztetéseként komoly változtatásokat javasoltak a harmincad-ügyben is.95

A biztosok két összefoglalója meghatározó alapja lett a Magyar Kamara 1561. augusztus 16-án kiadott új, módosított instrukciójának, valamint a harmin- cadosok számára 1563-ban jóváhagyott keret-utasításnak.96 1561. augusztus 22- én vélhetően a vizsgálat eredményeivel összefüggésben Ferdinánd király felmentette Dessewffy Jánost a Magyar Kamara prefektusi tisztségéből, és a helyére Újlaky János váci püspököt nevezte ki.97 A pozsonyi Magyar Kamara történetének ezzel újabb szakasza kezdődött.

Kétségtelen, hogy nem volt egyszerű ez a vizsgálat Thurzó Ferenc számára sem, hiszen saját korábbi, több esztendős pozsonyi működését is érintette. Talán ezért is játszott a bizottságban elsődleges szerepet Bornemissza Abstemius Pál nyitrai püspök. Thurzó volt viszont az, aki korábbi ismereteivel konkrétan hozzájárulhatott a problémák feltárásához és a szükséges változtatások kidolgozásához. Vélhetően döntő szerepe volt abban is, hogy a jelentés a számviteli fegyelem erősítésének meghatározó alapját az egységes kamarai rendszer erősítésében látta. Ezt jelezte, hogy többek között felhívták a figyelmet a Magyar Kamara és az Alsó-ausztriai Kamara munkája erőteljesebb összehangolásának szükségességére, az Udvari Kamara szerepének fontosságára, miközben kezdeményezték egy morvaországi harmincados főpénztárnok kinevezését. Nyilvánvalóan nem elsődleges céllal, de Dessewffy eltávolításával (még ha ő meg is tartotta királyi udvarmesteri tisztségét) egy riválisát is sikerült Thurzónak kikapcsolnia.98

Azt, hogy 1563 novemberében mi vezetett Thurzó felmentéséhez, jelenleg nem tudjuk. Lehetséges, hogy ő maga akart távozni, talán említett második házassága miatt; ám lehetséges, hogy birtokainak igazgatása vagy a hivatali munka miatti elfáradás ösztönözte a távozásra. A felmentéséről szóló értesítésben az uralkodó azonban meghagyta a Magyar Kamarának, hogy 1564 januárjától fizessék számára a magyar királyi tanácsosságért járó 600 forint éves fizetést, ami a Magyar Tanácsban történő aktivizálását jelentette.99

Noha Thurzó humanista kapcsolatairól keveset szólnak a források, mégis érdemes a kiváló tudós, Gyalui Torda Zsigmond naplójának egy 1564 augusztu95 Uo. Föl. 400-433.

96 Ember, 1946.216-217.; Kenyeres, 2003.79.58. jegyz.

97 Tény ugyanakkor, hogy a vizsgálat nyomán nem váltották le sem Zermegh János számvevőt, noha munkájában több hiányosságot állapítottak meg (miközben ő jelezte betegségét is), sem Hosszútóthy György titkárt, aki az adminisztrációért volt felelős.

98 A bizottsági jelentés szerint Dessewffy könnyek között panaszkodott az uralkodói udvarban a kamarát ért, szerinte megalapozatlan vádak miatt. A pozsonyi kamarai tanácsosok az 1560. november 6-án az uralkodóhoz írt levélben felpanaszolták, hogy kétségbe vonják tisztességüket. Kérték, hogy ne hallgassa meg a vádakat, vegye figyelembe hű szolgálataikat, és az igazság kiderítése érdekében vizsgáltassa felül számadásaikat. ÖStA AVA FHKA HKA HFU RN 9. Konv. 1560. Föl. 390.

99 Uo. 52. Konv. 1587. Dez. Föl. 165. Vö. PÁLFFY, 2010. 270.

23