Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - GECSÉNYI Lajos: A rejtélyes Thurzó. Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549-1563)
Gecsényi Lajos: A rejtélyes Thurzó von Gera, Erasmus Mager von Fuchsstatt, olykor Georg Teuffel és leggyakrabban Leonhard Püchler von Weitenegg tanácsosok egyedül, vagy kettősen, illetve Johannes Rexius és Jakob Hueber titkárok jegyezték.84 (Közülük Püchlert Thurzó már régről ismerte, Erasmus von Gera, az Augsburgban élt Thurzó György unokájának, Magdolnának a férje pedig szegről-végre rokon is volt.85) Arra, hogy ki milyen ügyben írt alá, a leiratok tartalmából semmiféle következtetést nem lehet levonni. A Magyar Kamara fogalmazványai között fennmaradt néhány dátum nélküli feljegyzés címe viszont azt erősíti, hogy Pozsonyból az elintézendő ügyeket az Udvari Kamara prefektusának (vagy szükséges esetben közvetlenül az uralkodónak) referálták: „Memoriale super negociis Camerae, de quibus Magnificus praefectus cum Magnifico domino Francisco Thurzone, et si necesse fuerit, Majestate Regia conferre debebit".86 Egy másik esetben a Magyar Kamarához intézett leirat arra utal, hogy a pozsonyi és soproni sókamarák felállítására vonatkozó előterjesztésüket Thurzó elnök előterjesztésében kapta meg Miksa cseh király, aki távollévő apja nevében ez idő tájt gyakran eljárt.87 Végül érdemes megjegyezni, hogy Thurzót kamarai elnökként évente 1400 rajnai forint fizetés illette meg, amelynek 1559. évi teljes összegét példának okáért 1560. május 1-jén utalták ki számára a Magyar Kamara bevételeiből.88 Thurzó hivatali életének volt egy érdekes mozzanata, ami ugyancsak nehezíti helyzetének megítélését. A szakirodalom szerint ugyanis 1559-ben Ferdinánd király javaslatot kért a felállítandó magyarországi főbányagrófi hivatal vezetőjének személyére. Christoph von Tanhausen báró krajnai kapitány és Georg Singer alsó-ausztriai bányamester Thurzó Ferencet tartották a legalkalmasabbnak, de magyarországi érintettsége miatt nem támogatták. Ennek ellenére — írta a téma kutatója, Eckhart Ferenc — az Udvari Kamara (azaz Thurzó saját hivatala!) őt javasolta. Az ügy részletes tisztázása — úgy vélem — már csak azért is szükséges volna, mert sajátos helyzet, amikor a központi pénzügyigazgatás vezetőjét egy alárendelt hivatal élére javasolják.89 Thurzó Ferenc Udvari Kamara élén eltöltött éveinek — amelyeket 1560-ban az említett Nagygutor falu adományozásánál ki is emeltek90 — meghatározó jelentőségű eseménye volt a Magyar Kamara működésének felülvizsgálatára és a pénzügyekben tapasztalt visszaélések feltárására kinevezett bizottságokban 84 A tanácsosokat és titkárokat Rauscher idézett monográfiája alapján azonosítottam. RAUSCHER, 2004.150-152. 85 L.: http://members.kabsi.at/seeau/Encyclopaedia/LinienVaeter/ahnentafel.htm [a letöltés ideje: 2010 márciusa]. 86 MOL E151. d. Föl. 101. 87 MOL E 21 1562. augusztus 15. Miksa e feladatkörére vö. újabban: PÁLFFY, 2010. 98. 88 Uo. 1560. május 1. 89 ECKHART, 1914. 204-209, illetve az ő nyomán EMBER, 1946. 302. 90 Az Udvari Kamara által kiadott és I. Ferdinánd király által jegyzett dekrétum szerint a falut, amely egykor a lévai Cseh család birtoka volt „servitiis nobis in Camera nostra Aulica non minori fide et diligentia praestitis et praestandis" kapta. MOL E 21 1560. május 1. 21
