Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Csaplár-Degovics Krisztián: Thallóczy Lajos és az albanológia: vázlatok egy nemzetépítési kísérletről
Közlemények A magyar történész a megkeresésre könnyen választ tudott adni, mivel az Acta Albaniae kiadójaként erre is gyűjtött korábban adatokat. Thallóczy albán történelemről vallott felfogásában a modern Albánia történelmi előzménye Szkanderbég időszakának független Albániája volt, így az állam jelképeinek is e jogelődhöz kellett igazodnia. Válaszlevelében összegyűjtött minden Szkanderbéggel kapcsolatos forrást az általa használt címerekkel kapcsolatban.51 Koncepciójában alapvetően ő is egy olyan állami/dinasztikus címerben gondolkodott, amelynek fő eleme a vörös mezőben lebegő kétfejű, fekete sas volt. Szkanderbég címerének első és legfontosabb forrása Mainus Barletius: De vita, moribus ac rebus praecipue adversus Tureas gestis Georgii Castrioti etc.52 c. könyve volt.53 A műben szereplő leírás kapcsán Thallóczy fontosnak tartotta megjegyezni, hogy ez a címer semmiképpen nem lehetett családi/nemzetségi címer, mivel Szkanderbég apjának, Ivan Kastriotának még nem volt joga a kétfejű bizánci sas viseletéhez. Leveleit éppen ezért csupán egy gemmával szignálta, amelynek egyik eredetije megtalálható a HHStA-ban. Szkanderbég címerének egy másik forrása az albán politikus által használt pecsét, amelynek két példánya szintén fellelhető volt a korabeli bécsi levéltári gyűjteményekben (HHStA, k. k. Hofiibliothek). Ez a pecsét egy kétfejű koronázatlan sast ábrázol, amelynek fejei között egy hatágú csillag található („Auf dem Siegel Skanderbegs, das zwei Schreiben aufweisen, von denen eines im HHStA, das andere in der k. k. Hofbibliothek aufbewahrt wird, ist im Wappenschild der zweiköpfige Adler Zusehen, zwischen dessen zwei ungekrönten Köpfen ein sechszackiger Stern angebracht ist."54). Az Eqrem Vlorának írt válaszlevélben Thallóczy elküldte a két pecsétről készült fotókat is, amelyeken jól látszik, hogy a sas szárnyai lefelé és összehúzva állnak. A címerjobb sas nyaka mellett egy „D" betű, míg a címerbal sas nyaka mellett egy „AL" betűjelzés található — talán „Dux Albaniae" jelentéssel. Münzen führen den emköpfigen Adler mit Blitzen in den Klanen. Was sollen wir davon verwenden? 2., Hat es in irgend einem Albanischen Herrscherhause (Skanderbeg, Balscha, Topia, Arianiti, Muzakia, Dukagjini) eine Wappendevise gegeben? Vielleicht auf albanesisch?" ÖStA HHStA PA XII. Kt. 454., h. Wappen Albaniens 1913., XII. Thallóczy: Promemoria über das neue Wappen des Fürstentums Albanien. Dátum nincs. Melléklet: Eqrem Bej Vlora kézzel írott levele Thalloczynak. Berlin, 1913. december 1. 51 ÖStA HHStA PA XII. Kt. 454. h. Wappen Albaniens 1913., XII. Thallóczy: Promemoria über das neue Wappen des Fürstentums Albanien. Dátum nincs. 2.; Eqrem Vlora levele, illetve 9 fotó vagy ábra a mellékletben. A Promemóriának van egy olasz nyelvű változata is ugyanitt. 52 Barletius, 1537. 53 Uo. Lib. II. 34.: „[In margine:] Vexilla er insignie Castriotae gentis er familiae. [Text:] Incolae et reliqui Epiroti generis, mox abiecta Armurathis memoria, novum ducem et nota olim signa, aquilasque (nam rubea vexilla nigris er bicipitibus distincta aquilis [id gentis insigne erat] gerebat Scan- derbegus) vel non invitati sequebantur." 54 ÖStA HHStA PA XII. Kt. 454. h. Wappen Albaniens 1913., XII., Thallóczy: Promemoria über das neue Wappen des Fürstentums Albanien. 2. 182
