Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Csaplár-Degovics Krisztián: Thallóczy Lajos és az albanológia: vázlatok egy nemzetépítési kísérletről
Közlemények nyesen — nagyhatalmi (olasz és „osztrák-magyar") zászlók alatt juttassák el az áruikat rendeltetési helyeikre.41 A londoni konferencia 1913. július 29-i döntése egyben eldöntötte azt is, hogy szükség lesz egy új albán állami jelképrendszerre, amely felválthatja az oszmán szimbolikát. A hajósok és kereskedők többsége nem csinált presztízskérdést abból, hogy milyen zászló alatt hajózzon, a forgalom megindítása érdekében készek voltak bármilyen zászlócserére. A kérdés csak az volt, hogy milyenek is legyenek az albán jelképek. Bár a közös etnikai származás tudata erős volt, az albánok túlnyomó többsége az első világháborút megelőzően elsősorban vallási alapon definiálta magát: katolikusnak, ortodoxnak vagy muszlimnak. Az általuk használt vallási jelképek azonban egyben állami jelképek is voltak: az albán katolikusok a Vatikán aranyezüst zászlóját használták (a pápai jelképek — tiara, kulcsok stb. — nélkül). Ez egyben az osztrák-magyar kultuszprotektorátus zászlója is volt. A muszlimok a birodalmi szimbólumokat (a szultán volt a kalifa is, így jelképeinek egy része vallási szimbólumokból állt), míg az ortodoxok számos „görög" jelvényt használhattak.42 A Balkán-háborúk idején volt egy színkombináció, amelyet elterjedten használtak a tengerparti Albánia lakosai és amelyet albánnak definiáltak: ez a feketevörös színpár volt.43 Ez a színpár, mint albán jelkép, bizonyosan létezett már a századfordulón, de elterjedtségét, jelentéstartalmait jelenlegi ismereteink alapján nem lehet pontosan meghatározni. A fekete-vörös színek a Szkanderbég (14057-1468) által használt jelvényekből erednek. A középkori albán hős azon francia-, olasz- és spanyolági leszármazottai, akik a századforduló környékén igényt tartottak az albán trón betöltésére, tudatosan használták ősük szimbólumait. A trónkövetelők egyike Don Juan Aladro Castriota y Perez y Velasco (olaszosan: Giovanni d'Aladro Kastrio- ta)44 volt. Aladro számos önkényes akciót indított, hogy ismertséget és népsze41 ÖStA HHStA PA XII. Kt. 422. w. Frage der Schaffung einer albanesischen Flagge 1913.; Einsichtsakte der k. u. k. Marinesektion. 1913. augusztus. 12. Res. Nr. 14/m. Barry jelentése Skutariból, 1913. augusztus. 6. 42 A vatikáni zászló használata, a pápai és az olasz állam feszült kapcsolata miatt, gyakorta vezetett súrlódásokhoz Becs és Róma között. A katolikus jelképekhez L: ÖStA HHStA PA XIV. Kt. 45. Unser Kultusprotektorat in Albanien 1914. Mérey távirata. Róma, 1913. május 26. No. 4925. és uo. Zambaur jelentései Berchtoldnak. Skutari, 1913. május 25. No. 21., illetve 1913. május 29. No. 5381. A muszlim jelképekhez 1.: KA MKSM. 18-1/7 (Kt. 1095.); 18-1/7-5 de 1913. Bécs, 1913. március 27. K. Nr. 2360. Beilage: Bruno Thomas: Bericht über Albanien. I. Die gegenwärtigen Verhältnisse in Albanien 1913; 2.14.; uo. Johann Hofmann: Bericht über Albanien 1913; 5.10-11. 43 „Als Flagge wurde hier und in ganz Albanien jetzt allgemein von der Bevölkerung akzeptierte schwarz-rot Flagge in Vorschlag gebracht, die übrigens dem Vernehmen nach auch schon vereinzelt in den Küstengebieten Albaniens gesehen worden sein soll." ÖStA HHStA PA XII. Kt. 422. w. Thimcziuk távirata. Valona, 1913. december 22. No. 3229. A kérdéshez 1. még: uo. Einsichtsakte der k. u. k. Marinesektion, 1913. augusztus 12. Res. Nr. 14/m. Barry jelentése Skutariból. 1913. augusztus 6. 44 Don Juan Aladro Castriota y Perez y Velasco (1845-?), Szkanderbég spanyol ági leszármazottja. Pályafutását spanyol diplomataként kezdte, majd üzletemberként tevékenykedett. Az albán trónnal kapcsolatos tervei 1899 óta ismeretesek; támogatóit elsősorban az Olaszországban élő italo178
