Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - Csaplár-Degovics Krisztián: Thallóczy Lajos és az albanológia: vázlatok egy nemzetépítési kísérletről

Csaplár-Degovics Krisztián: Tliallóczy Lajos és az albanológia

Thallóczy 1897. évi zászló- és címer terve38

Thallóczy 1913 őszén készített egy alkotmánytervet, amelyben szintén megemlékezett a független és alkotmányos fejedelemség címeréről: vörös mezőben fekete kétfejű sas, színei pedig a vörös és a fekete (I. Teil: Allgemeine Bestimmungen, 1. §.).39

Az új jelképekre nagy szükség volt, több szempontból is. Az Oszmán Birodalom szétesése alaposan megbolygatta többek között a kereskedelmi kapcsolatokat is. Nemcsak az áruforgalom akadozása jelentett problémát, hanem az is, hogy a birodalom nyugat-balkáni hajósait elbizonytalanította a háború: vajon milyen zászló alatt közlekedve nem éri támadás a vízijárművüket? Voltak olyan tengerszakaszok, amelyeket még a birodalom felügyelt, itt ajánlatos volt oszmán állami jelképeket használni. A nyílt tengeren azonban ez már veszélyesnek bizonyult. Az albán hajósok egy része görög, montenegrói és szerb zászlók alatt kezdett szállítani (főleg a keresztény vallásúak),40 a muszlimok azonban nem tudták mihez kezdjenek. Szintén lehetőségként kínálkozott az is, hogy — önké38 ÖStA HHStA PA XIV. Kt. 20.1. Note des Gesamt. Finanzministeriums, am 15.09.1897., mit Hofrat Thallóczy's Geschichte Albaniens. A zászló- és címertervet közli: Belüli, 2008. a címlapon és 14-15.

39 Uo. Kt. 55. Liasse L/3., Thallóczy: Verfassung. 1.

40 Az okot, hogy mikor melyiket választották, részben magyarázhatja a területi kötődés, a beszélt nyelv(ek), esetleg etnikai kapcsolat is. A balkáni szövetségesek zászlóinak használata tulajdonképpen nem zavarta a győztes hadseregek vezetőit: ez a tény ugyanis erősítette a jelenlétüket és a területi igények esetén is kedvezőnek tűnt.

177