Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Csaplár-Degovics Krisztián: Thallóczy Lajos és az albanológia: vázlatok egy nemzetépítési kísérletről
Közlemények A művel kapcsolatos állami érdekekről viszont értékes megjegyzéseket tett: ezek szerint az európai nagyhatalmak régóta támogatnak tudományos kutatásokat „a kelettel" kapcsolatban. Ezekből a kutatásokból számos önálló tudományág született. Létrejöttüknek mindig aktuálpolitikai okai voltak (Napóleon egyiptomi hadjárata — egyiptológia; Anglia — Mezopotámia; Olaszország — Tripolisz) és a politika állandó hatással volt az új diszciplínák fejlődésére. A feljegyzés szerint az osztrák-magyar politikai jelenlét Albániában, valamint tudósainak részvétele és pozíciója az albanológia fejlődésében szintén hatott egymásra. Az albanológiai publikációk támogatása nélkül nem lenne teljes a Monarchia albán politikája. A balkáni népek sajátossága, hogy politikai érveléseiket a régmúltra, főleg a középkorra építik. Ez a gondolkodás azt hozza magával, hogy hasonló történelmi régmúlt nélkül egy nép sem lehet egyenlő a Balkánon (a gondolat egybeesik Thallóczy véleményével, feltehetőleg nem véletlenül). Az Acffl ahhoz kíván hozzájárulni, hogy ez a történelmi és politikai alap itt is rendelkezésre álljon. A császári és királyi kormány („k. u. k. Regierung") által nyújtott ilyen jellegű támogatás talán — fejezi ki reményét a szerző — az albán nyilvánosságra is megteszi a kellő hatását. A feljegyzés alapján megfogalmazható, hogy a politika valóban hatott a tudományág fejlődésére, de nem tartott igényt arra, hogy beleszóljon a szakmai kérdésekbe, esetleg irányítsa azokat. És hogy miért olyan nehéz nyomon követni Thallóczy ezirányú tevékenységét a levéltárakban? Azért, mert maga Thallóczy igyekezett e nyomokat eltüntetni. Az Acta és Illyrisch-albanische Forschungen kötetek munkálatait a nyomdaköltségekig bezárólag részben ő fedezte és csak utólag fizettette ki a külügyminisztériummal. Mégpedig úgy, hogy ennek ne maradjon nyoma a nyilvántartásban.37 A független Albánia nemzeti jelképei Thallóczy Lajos elő kívánta segíteni az albán nemzeti (és állami) jelképek kialakulását is. Az 1896-ban „geg"-ként írt történelemkönyvében fontosnak tartotta, hogy az illusztrációkat tartalmazzon. A cél nemcsak az emlékezés, hanem potenciális közösségi jelképek megteremtése is volt. A könyv mellé a történész elkészített egy zászló- és egy címertervet is. 37 „Hozzád küldöm a beadványt, mert Te vagy az átirat alá írva, s e bizalmas ügy nem való a regest- ratúrába. A pénzt se küldene! hosszú átirattal, de hát Te ezt jobban tudod." ÖStA HHStA PA XIV. Kt. 21. Pallium: Sektionschef von Thallóczy's Quellenwerk Acta et Diplomata res Albaniae Mediae Aetatis Illustrantia. Thallóczy magyar nyelvű, kézzel írt levele Forgáchnak. 1912. január 23. 176
