Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - Csaplár-Degovics Krisztián: Thallóczy Lajos és az albanológia: vázlatok egy nemzetépítési kísérletről

Csaplár-Dcgovics Krisztián: Thallóczy Lajos és az albanológia

És hogy miért volt szükség egy középkori albán történelemmel kapcsolatos forráskiadásra, majd egy ez alapján megírandó történelemkönyvre? Azért, mert Thallóczy szerint a Balkán népeinek történelmi szemlélete (történelmi önlegitimációja) és érvrendszere minden esetben a középkori államiságra nyúlik vissza — még a görögök esetében is. Amely népnek ilyen nincs, az nem egyenrangú. Éppen ezért a középkori albán történelmet meg kell teremteni: először egy kritikai forráskiadással, majd egy rendes, középkorról szóló történelemkönyvvel.

Ez egyben szakmai kihívás is, mert (ahogy egy OSzK-ban fellelhető kéziratában fogalmaz): „Régóta foglalkozván az albán történelemmel s irodalmával, ismerjük azokat a nem tudományos szempontokat, amelyekből kiindulva némelyek a Balkán történelem egyes részeit a múltra nézve is praeparálják. Sokban hozzájárult a történelemnek ehhez az elhomályosításához az albán diaspora, értve ezalatt azon néptöredékeket, melyek az albánságból kiválva századok folyamán idegen földön magyar, velenczei s nápolyi területen találtak menedékhelyet s részben máig megtartották sajátos jellegöket."33 Éppen ezért Thallóczy szigorúan a történész céh szabályainak betartásával írta meg többek között az albán diaszpórák életét.

E tanulmány elején már előkerült Gostentschnigg tézise, amelyben azt a véleményét fogalmazta meg, hogy Thallóczy albanológiával kapcsolatos történetírói munkásságát a politikai érdekek határozták meg. Ennek a véleménynek a csiszolására a fentebb említett kézirat mellett érdemes hivatkozni egy olyan feljegyzésre is, amely véleményem szerint az egyik legfontosabb dokumentuma az osztrák-magyar albanológiának (és amelynek létezéséről először itt szerezhet tudomást a történész szakma).

Ez egy német nyelvű, szignó nélküli, 1911-ben kézzel írott feljegyzés.34 A Ballhausplatz egyik hivatalnoka (Alfred Ritter Rappaport von Arbengau35 vagy Kari Macchio36) által írt feljegyzés az Act a et Diplomata res Albaniae Mediae Aetatis Illustrantia megjelenéséhez fűzött gondolatokat. A tisztviselő a készülő munka tudományos értékéről nem kívánt nyilatkozni, arra vonatkozólag számára elegendő biztosíték volt Thallóczy, Sufflay és Jireček személye.

schütter umrankten Granitmonumente des gewesenen großen Volkes des Illyrer. Ein Monument der einstigen Illyrer und zugleich die »Officina Albanensium«!'' 1.

33 OSzK Kt. Fol. Hung. 1630. Albán diaspora (magyarul). 2-3.

34 ÖStA HHStA PA XIV. Kt. 21. Sektionschef von Thallóczy's Quellenwerk Acta et Diplomata Res Albaniae Mediae Aetatis Illustrantia. Äußerung betreffs der materielle Unterstützung des von Dr. Thallóczy, Prof. Jirecek und Dr. v. Sufflay heranzugebenden Werkes Acta et Diplomata res Albaniae Mediae Aetatis Illustrantia. Becs, 1911. október 25. No. és szignó nélkül.

35 Rappaport, Alfred Ritter von Arbengau (1868-1946), osztrák diplomata, a Ballhausplatz egyik albán-szakértője; a világháború idején a közös külügyminisztérium egyik osztályfőnöke. Jahrbuch, 1917. 395.

36 Macchio, Karl Freiherr (1859-1945), a századforduló után a Ballhausplatz egyik vezető osztrák diplomatája. 1912-1914 között osztályfőnök, a világháború idején római nagykövet. ÖBL Bd. V. 387.

175