Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Csaplár-Degovics Krisztián: Thallóczy Lajos és az albanológia: vázlatok egy nemzetépítési kísérletről
Közlemények tatások érték, és hogy az államiság kontinuitását elsősorban az arisztokrata magyar családok és az általuk ápolt tradíciók folytonossága jelentette. Éppen ezért a rájuk vonatkozó források feltárása és a családok történetének megírása elsőrendű fontossággal bír az ország történelmének megismeréséhez.30 Az Acta et Diplomata res Albaniae Mediae Aetatis Illustrantia és az Illyrischalbanische Forschungen keletkezésének vizsgálata további információkat rejt Thallóczy gondolkodását illetően. Egy 1911-ben Alois Lexa von Aehrenthal közös külügyminiszternek írt leveléből az derül ki,31 hogy 1882 óta gyűjtötte tudatosan az albánok történelmére vonatkozó adatokat. Ezt annak idején a Ballhausplatz korábbi vezetői (Gustav von Kálnoky, Agenor Goluchowski) érdeklődéssel követték. Thallóczy a levélben egy forrásgyűjtemény megjelentetéséhez kért anyagi támogatást, mert véleménye szerint enélkül Albánia történelmet nem lehet írni. Figyelemreméltó, hogy a forrásgyűjtemény megjelentetésével kapcsolatban milyen fontos szerepet játszottak a szakmai szempontok is. A magyar történész egy olyan munka megjelentetését tervezte, amely módszertanát (szerkesztési elveit, a vonatkozó témakörök kiválasztását [a politika mellett gazdaság-, kultúra-, társadalomtörténet, több etnikum egymás mellett élésének forrásai], a kritikai apparátus elkészítésének szempontjait stb.) tekintve kora egyik legszínvonalasabb vonatkozó publikációja kívánt lenni. Ehhez a célkitűzéshez örömmel csatlakozott Jireček és Sufflay (a szakmai célokról és módszertanról 1. a levél mellékletében lévő emlékiratot32). 30 „Épp ezen pontban tér el talán legnagyobb mértékben hazánk fejlődése a többi nemzetekétől, melyeknél a souverain mellett és nevében kormányzó nagy családokban időnkint megszakadt a folytonosság, a családi hagyományok széttépetvén, az egész állam hirtelen, erőszakos rázkódás árán jutott fejlődése új fokába. így a Montmorency-ak, Saint-Pole-ok, Armagnac-ok megsemmisítése után a francia állam csak hosszú, véres nehézségek után tudta a feudális állapotból az abszolút királyságot kifejleszteni, épp így a nagy francia forradalom egy csapással eltávolítván a kormányzástól a Bourbonok mellett kifejlődött arisztokráciát, sok kísérletezés után tudott Napoleon új arisztokráciából új állandó kormányzást létesíteni. A német fejlődés még világosabb: szemléltetésére elég utalni, mily tátongó különbség van az utóbbi évtizedekben porosz junkercsaládoktól vezetett német politika és aközött, melyet régebben délnémet: bajor, szász, osztrák családok irányítottak. A magyar fejlődés ezeréves egységét ezzel szemben a királyok mellett a kormányzást gyakorló családok állandó hatása tette lehetővé. A magyar államot első századaiban vezető családok kimutatható utódai bölcs mérséklettel megtartották előkelő helyzetüket századokon át, és családi hagyományaikból kifejlődött conservativismusukkal építették ki az államot a traditiók nyomán, de mindig az újabb és újabb igényeknek megfelelően. A nemzet rázkódásoktól ment ezeréves belső kialakulását csak nagy családjaink conservativ hagyományai megismerése után érthetjük meg." MOL I 67 4. cs. g. Thallóczy történetírói munkássága műhelyforgácsai. Thallóczy 1908. évi memoranduma. 1. 31 ÖStA HHStA PA XIV. Kt. 21. Albanesische Druckwerke, 1907-1918. Sektionschef von Thallóczy's Quellenwerk Acta et Diplomata res Albaniae Mediae Aetatis Illustrantia. Thallóczy gépelt levele Aehrenthalnak. 1911. július 21. a No. 2626. sz. feljegyzéshez csatolva, Bécs. 32 Uo. Thallóczy, Jireček és Sufflay memoranduma a kötetről (Memorandum. 6.): „Unsere Materialien, über die wir unten näher berichten, betreffen die Landschaften, in denen die primäre ethnische Schichte des adriatischen Küstenlandes fast ganz kahl unter den sekundären und tertiären griechischen, romanischen und slawischen Neubildungen emporragt gleich einem von Efeu 174
