Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - Csaplár-Degovics Krisztián: Thallóczy Lajos és az albanológia: vázlatok egy nemzetépítési kísérletről

Csaplár-Degovics Krisztián: Tlwllóczy Lajos és az albanológia

foglalja össze.27 Egyéb kolóniák történetének feldolgozását is tervbe vette, mert a Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban (OSzK) található hagyatékában fennmaradt az egyiptomi albán kolóniáról szóló tanulmánytervezet magyar nyelvű kéziratos változata is.28

Thallóczy Lajos történelemszemlélete az albánokról

Abból a már fentebb említett levélből, amelyet Ippen írt Goluchowskinak 1897- ben és amelyben egy népszerűsítő történelemkönyv megjelentetését javasolta, az sejlik ki, hogy a könyv lehetséges tartalmát illetően már korábban egyeztetett Thallóczyval. A levélben ugyanis számos olyan, az albán történelemmel kapcsolatos megfogalmazás van, amely később az albán történetírás kánonjává vált. Egy későbbi levélben maga Thallóczy is megerősíti gyanúnkat.29 A levél az albán historiográfia történetének egyik legfontosabb dokumentuma. Ebben az írásban ugyanis a magyar történész lefektette azokat a szemléletbeli alapokat, amelyektől az albán történetírás azóta sem tért el: 1. az albánok egy önálló nép (mindig is egy önálló entitás volt erős „törzsi tudattal" és az autonómia iránt érzett kifejezett igénnyel); 2. híres történelmük van; 3. emiatt van politikai jövőjük („Dabei war ich bemüht eine erzählende, populär gehaltene Geschichte, welche alle jene den Albanesen unbekannte Tatsachen, sie dem europäischen Publikum geläufig sind, wiedergibt, den Gegen und Tosken in die Hand zu geben, aus welcher sie vor Allem drei Hauptgesichtspunkte sich einprägen sollen, nämlich dass sie ein eigenes Volk bilden, dass sie eine rühmliche Geschichte hinter sich haben und dass sie deshalb noch eine politische Zukunft erhoffen dürften."). A könyv stílusáról megjegyzi, hogy a fordítás és a befogadás megkönnyítése érdekében, egy az egyben igazodik az albán szemlélethez. Thallóczy modern történeti felfogását igazolja, hogy egy vallások feletti munkát írt, amelynek eseményeivel minden katolikus, ortodox, szunnita és bektasi albán azonosulhatott. Fontosnak tartotta, hogy a könyv illusztrációkat is tartalmazzon, amelyek segíthetik a közös nemzeti szimbólumok kialakulását is (címerek, zászlók, Szkanderbég jelképei, Tepeleni Ali portréja stb.).

Az albán történetírás egyik jellegzetessége, hogy az önálló állami tradíció hiányát albán előkelő családok, illetve azok egyes kiemelkedő tagjainak életrajzaival pótolja. Ez részben szintén erre a népszerűsítő könyvre megy vissza és ezen a ponton köthető Thallóczy magyar történelemmel kapcsolatban vallott nézeteihez is. A történész 1908-ban azért lobbizott, hogy az Erdődy-család okleveleit négy kötetben kiadhassa. Egy magyar nyelven írt emlékiratban hosszasan érvel amellett, hogy Magyarországot a történelem során milyen hatalmas megrázkód27 Ez magyarul is megjelent: THALLÓCZY, 1912.

28 OSzK Kt. Föl. Hung. 1630.

29 ÖStA HHStA PA XIV. Kt. 20. Thallóczy levele Kállaynak Bécsből. 1897. július 10. Ad. Z. 937/Pr. BH ex 1897; Vertraulich! A német nyelvű levelet és albán fordítását közli: Belüli, 2008. 62-74.

173