Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Csaplár-Degovics Krisztián: Thallóczy Lajos és az albanológia: vázlatok egy nemzetépítési kísérletről
Közlemények nők voltak. A 19. század végére már erősen elhorvátosodtak. Thallóczy — ismervén a külföldi albán kolóniák óhazára gyakorolt jelentőségét — a századfordulón programot dolgozott ki arra vonatkozólag, hogy hogyan lehetne a lakosság albán nemzeti tudatát felkelteni és ezt a Monarchia céljaira kihasználni. Tervbe vette egy irodalmi mozgalom útnak indítását is — ettől a nemzeti nyelv megteremtéséhez/fejlesztéséhez kívánt hozzájárulni, illetve egy egységes ábécé elismertetését próbálta siettetni. Mindkét feladatban fontos szerepet szánt Zuraninak.23 Részben az irodalmi program terveiből nőtt ki a brüsszeli Albanie c. franciaalbán nyelven megjelenő, és a Ballhausplatz által szubvencionált folyóirat, amely két fontos célt tűzött ki maga elé: az európai közvélemény tájékoztatását az albán ügyekről, illetve az albán nemzeti mozgalom befolyásolását. Az itt megjelenő, szigorúan vallások feletti gazdasági, politikai, irodalmi, nyelvészeti stb. cikkek szerzői részben albánok, részben külföldi albán-szakértők voltak. A szerzők listáját, a cikkek tartalmát és a megcélzott olvasóközönséget Ippen határozta meg, az elkészült cikkeket Thallóczy nézte át (a szerkesztés Bécsben zajlott), a brüsszeli kiadást pedig egy Fáik Konica24 nevű albán intézte. Megjelenés előtt az összegyűlt anyagról francia nyelven rezümé készült és a szövegek végső verzióját a Ballhausplatz aktuális albán referense (Julius Freiherr Zwiedinek von Südenhorst25) hagyta jóvá.26 Thallóczy — egyben az osztrák-magyar albanológia — kétségkívül legnagyobb szabású és hatású történeti munkái az Acta et Diplomata res Albaniae Mediae Aetatis Illustrantia és az Illyrisch-albanische Forschungen. Thallóczy már a népszerű történelem megírásakor tervbe vette egy kifejezetten szakmának szóló, a modern történeti kutatásokat útjára indító munka elkészítését. Ehhez elsőként egy modern kritikai apparátussal ellátott forráskiadásra volt szükség. Az eredendően négy kötetesre tervezett Acta végül két kötetes torzó maradt. A Jireček és Sufflay segítségével elkészült kötetek elsősorban a dalmáciai és itáliai levéltárak forrásaira épülnek: a 344. és 1406. év közötti időszakból összesen 1646 dokumentumot közölnek (nemcsak politikai, hanem a gazdaságra, a társadalomra és a kultúrára vonatkozó forrásokat is). A Forschungen kötetekbe több cikket írt Thallóczy; ezek közül érdemes kiemelni az albán diaszpórákról szóló tanulmányt. Ebben a magyar historikus a szerémségi katolikus albánság története (a péterváradi határőrezred) mellett a borgo erizzói és az italo-albánok történelmét 23 A kérdéshez 1.: ÖStA HHStA PA. XIV. Kt. 3. Borgo Erizzo. 24 Fáik Konica (1875-1942), az albán nemzeti mozgalom tagja; 1897-1909 között szerkesztette Brüsz- szelben az Albanie c. lapot. 25 Zwiedinek von Südenhorst, Julius Freiherr (1833-?), rendkívüli nagyköveti, illetve meghatalmazott miniszteri rangban a külügyminisztérium belső munkatársa 1888 és 1906 között; a századfordulón az albán ügyek referense. 26 ÖStA HHStA PA. XIV. Kt. 18. Zeitung Albanie, in Brüssel erschienen (1897-1900). Ippen kézzel írt levele Goluchowskinak, Skutari, 1897. május 18. No. 16. (a levelet ismerteti: Belüli, 2008. 27.); és uo. Ippen kézzel írt levelei Goluchowskinak. Skutari, 1897. június 29. No. 24.; 1897. szeptember 3. No. 41. 172
