Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Miskolczy Ambrus: Eftimie Murgu, az ember és a politikus (1805- 1870)
Közlemények Pesty Frigyes szerint Murgu „vállára lelógó haja, szelíd arca mindig figyelmet vont magára".56 Murgu álombéli önszeretete talán éppen saját eszméi iránti szeretete. Egyébként pedig minden oka megvolt, hogy szeresse önmagát, mert eszméi szolgálatában csak ártott magának. Amolyan vörös Bourbon lehetett, mert semmit sem felejtett, és semmit sem tanult. Miután kiszabadult a börtönből Budán maradt. Pesten találkozott Alexandra Papiu Ilariannal, aki éppen a magyar- ellenes forradalmi irányzatot képviselte, és nyilatkozott róla: „Nála érdekesebb embert és következetesebb férfiút életemben nem látta."57 És valóban, önmagához következetesen Murgu, miután 1860-ban újra országgyűlési képviselő lett, 1861-ben a Határozati Párttal tartott. A pesti országgyűlési képviselők csoportképén nem is találjuk. Helyette ott látjuk egy olyan kép központi arcaként, amelyet különböző magyar képviselők portréja vesz körül.58 Mennyire gyűlölte Murgu a magyarokat? — hogy auditorunk megjegyzésére visszautaljunk. A magyargyűlölet komplex kérdés, sőt egyelőre még mintha tabu is lenne. Ha szomszédaink irántunk érzett gyűlöletéről esik szó, akkor a rituális formula: a nemességet gyűlölték és nem a népet. Ezzel a francia forradalom által kitalált osztályrasszista és antiarisztokratikus gondolkodási mechanizmust reprodukáljuk. Francia típusú antiarisztokratizmus és balkáni xenofóbia egyaránt áthatotta Murgu gondolkodását. Demokratizmusa és politikai pragmatizmusa az 1840-es évek elején ezt magyar vonatkozásban erősítették, 1848-ban gyengítették. Gondoljunk arra, hogy második fogsága idején Krassó megyéből az „osztrák császárhoz" olyan felségfolyamodványok érkeztek, amelyekben a magyar nemesség uralmának jogosultságát annak „jövevény" és „lapp" voltának bizonyításával akarta kétségbe vonni. A szerzőket nem sikerült kideríteni, de Murgura is gyanakodtak, az ő eszméire ismertek, bár ilyesmit a magyarokról, talán nem írt.59 A szerbekről annál inkább. Ok voltak számára az ősellenség. A magyarok között akadtak barátai, és nem csak politikai szövetségesei. Hagyatékában fennmaradt egy ezüstpohár, amelyre be van vésve, hogy „hála emlék" 1855-ben K. L. részéről.60 Aligha származhat ez Kossuth Lajostól, viszont kétségtelen, hogy Kossuth volt a legjelentősebb politikai szövetségese. A demokratizmus és a pragmatizmus kötötte össze őket. Ugyanakkor ennek a szövetségnek mély történelmi gyökerei voltak, pontosabban historiográfiai gyökerei. Hiszen az uralkodó román történelemszemléletben a középkorban a magyar és a román nemzet egyenjogú, egymást tiszteletben tartó társnemzete volt az országnak. Murgu maga is ezt vallotta 1830-ban megjelent könyvében. 184856 PESTY, 1877. 220. Azt a példányt használtam, amelyet §tefan Nicolescu, ismert orvosprofesszor adott atyámnak, a dedikációban külön jelezve, hogy e könyv dédapja, Vasile Maniu tulajdona volt, aki Murgunak harcostársaként is működött. 57 Chindris-Pervain, 1972. 90. 58 CRISTESCU, 1992.93. 59 MOL A 45 1846:264 60 CRISTESCU, 1992.86. 158
