Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - GECSÉNYI Lajos: A rejtélyes Thurzó. Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549-1563)

Közlemények Az uralkodó utasításában rendelkezett a Magyar Kamara prefektusának és tanácsosainak kinevezéséről is. Thurzó Ferencet állította prefektusként a pénz­ügyigazgatás élére, mellette megerősítette Wernher György királyi tanácsost, Péterváradi Balázs főpénztárnokot, Kisserényi Ferenc számvevőt, újonnan pedig kinevezte titkárnak Szerémi Sebestyént, Thurzó Elek, majd a helytartóság már említett titkárát, 1546 és 1548 között pedig a harmincadigazgatóság vezetőjét, végül Dessewffy Jánost, udvari familiárisát (familiaris aulae nostrae) és Pozsega vármegye egykori ispánját, Várday Pál érsek-helytartó udvarmesterét — vala- mennyiüket tanácsosként.53 Kétségtelen, hogy sokat tapasztalt, idősebb pénz­ügyi és igazgatási szakemberek voltak valamennyien, éppen a prefektus kivéte­lével. Miért esett akkor a választás mégis a nyitrai püspökre, mondjuk Dessew- ffyvel szemben, akiről kortársa Gregoriánczy Pál győri püspök egy évtizeddel később (Dessewffy akkor már kamarai prefektus és magyar királyi udvarmester volt) azt jegyezte fel, hogy „kiváló lelki tulajdonságai miatt állandóan őfelsége tanácsában van"?54 De szóba jöhetett volna Bornemissza Abstemius Pál óbudai prépost, frissen kinevezett veszprémi püspök, magyar tanácsos, aki gyakran vett részt gazdasági jellegű küldetésekben. Feltételezésünk szerint — pl. Bornemisz- szával szemben — itt is a fentiekben már többször említett családi-rokoni háttér, valamint a felkészültség, a forrásokban meg nem fogható pénzügyek iránti affi­nitás, végül a szervezőkészség játszhatott szerepet. Ám jelentősége lehetett an­nak a „káder-hiánynak", utánpótlási problémának is, amely a Ferdinánd trónra lépését követően hivatali szolgálatot vállalt, magasan képzett tisztviselők lassú kiöregedése és utánpótlásuk nehézségei következtében ebben az időszakban kimutatható. Thurzó fiatalabb kora — Dessewffyhez hasonlítva — ebben az esetben éppenséggel javára szólhatott. Thurzó Ferencet azonban nemcsak a Magyar Kamara prefektusi tisztségébe emelte a királyi kegy, hanem egyidejűleg a helytartóság, a magyarországi legfel­ső belpolitikai kormányszerv tagjai közé — nevezetesen Újlaky Ferenc győri, Bornemissza Abstemius Pál veszprémi, Sbardelatti Ágoston váci püspök, vala­mint Révay Ferenc, Balassi Imre, Mérey Mihály, Sibrik Gergely és Istvánffy Pál mellé.55 Ez azt jelentette, hogy a kamara prefektusa — eltérően a korábbi gyakor­lattól56 — immár saját személyes jogán vett részt a tanács ülésein. Egy évvel később, Várday Pál 1549 október közepén bekövetkezett halálakor I. Ferdinánd Újlakyt nevezte ki új helytartóvá, ekkor helyét Oláh Miklós zágrábi, majd egri püspök foglalta el. Azaz Thurzó néhány év alatt elérte, hogy a kor valamennyi meghatározó kormányzati tisztségviselőjéből álló kör tagjává lett. Tekintélyét 53 A kamarai tanácsosokra vö. GECSÉNYI, 2001. 58.; GecsÉNYI, 2008/b. 480-481. Dessewffy Jánosra külön is, részletes életrajzi adatokkal 1.: MikÓ-Pálffy, 2005. 324-326. 54 Pauli Gregoriancz episcopi Jauriensis Mnemosynon sive praelati et barones cum officiis et residentiis aetate nostra 1558. Kovachich, 1798.1. köt. 108. 33 R. Kiss, 1908. 375. Nr. XXX. (1549. január 1.). 56 Vö. Uo. LXXXVI. 14

Next

/
Thumbnails
Contents