Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - GECSÉNYI Lajos: A rejtélyes Thurzó. Thurzó Ferenc, a Magyar és az Udvari Kamara elnöke (1549-1563)

Gecsényi Lajos: A rejtélyes Thurzó

növelte, hogy 1550. július 4-én kelt döntésével III. Gyula pápa megerősítette nyitrai püspöki kinevezését. Ebben őt egri klérikusként (is) említették.57

Mindez fontos hátteret adott a kamara működéséhez is, ahol a reformok végrehajtása nyomán olyan kérdéseket kellett megoldani, mint a Mária királynétól visszakerült birtokok kezelése, a kincstári-kamarai uradalmak újjászervezése, az önálló harmincad-igazgatóság megszüntetése és helyette a kamarának közvetlenül alárendelt felügyelőség irányítása,58 az adók beszedése stb. További kutatást igényel viszont annak tisztázása, hogy az óvári és pozsonyi harmincad- csoport 1553-ban ténylegesen visszakerült-e a Magyar Kamarához. A kamara elnökének, miközben Pozsonyban rendszeresen üléseznie kellett a tanácsosokkal, folyamatosan tájékoztatnia kellett Bécsben az uralkodót, illetve az Udvari Kamara tisztségviselőit az aktuális döntést igénylő kérdésekről. Mint a kormányzat tagját az 1550. évi országgyűlés (42. törvénycikk) a Morvaországgal fennálló határviták rendezésére kiküldött ún. szakolcai bizottságba választotta. Thurzó végig részt vett a munkában, amelynek során megismerkedett azzal a Leonhard Püchler zu Weitenegg-gel, az Udvari Kamara tisztviselőjével, aki a következő évtizedben egyik munkatársa lett.59

1552 augusztusában-szeptemberében Thurzó Ferenc már élelmezési főbiztosként (Obrister Profandtkomissar) irányította Christoph Linck főélésmesterrel és Leopold Püchler ellenőrrel, az Alsó-ausztriai Kamara írnokával, a törökök ellen hadra kelt csapatok ellátását.60 1556-ban egy nagy létszámú bizottság élén (Francesco Salamanca tanácsos, Christoph Görtschacher trencséni kapitány, Dóczy Gábor udvari familiáris, Johann Tatzgern komáromi udvarbíró, Eördögh Péter számvevő) Léva, Csábrág, Szitnya, Korpona és Eger várainak és uradalmainak komplex katonai és gazdasági vizsgálatát irányította.61 Miután az 1550-es évek első felében néhány kamarai tanácsos meghalt vagy idős kora miatt mind nehezebben látta el a tisztségét (pl. Szerémi Sebestyén, Kisserényi Ferenc, Wernher György), gondolni kellett a pótlásukra. A titkár helyébe Szerémi helyett a hosszú kancelláriai szolgálattal bíró humanista Zermegh János lépett, a nagyszombati származású polgár-nemes Francisci Tamás tanácsos lett, számvevőnek pedig Kisserényi Ferenc segédjét, Eördögh Pétert nevezték ki. Wernher

57 Hierarchia catholica, 1923. 259. Az, hogy az egri klérikusságnak mi a forrása, nem állapítható meg. Érdekes, hogy a nyitrai püspökség már idézett első története nem tudott Thurzó megerősítéséről, 1.: 5. jegyz.

58 A kamara 1549. április 1-jén adta ki a harmincad-hivatalok működéséről szóló utasítását. Ettől kezdve a nagyszombati harmincad-csoport élén egy felügyelő állt, kezdetben Francisci Tamás, akit hamarosan Bornemissza Gergely, majd Joó István váltott fel. EMBER, 1946. 214-215.

59 Püchlert az uralkodó rendelte a bizottsághoz, ő készítette a zárójelentést, amelynek alapján Ferdi- nánd Morvaország javára döntött a határ ügyében. Vö. LUKINICH, 1943. XL-XLV11.

“ ÖStA AVA FHKA HKA. Gedenkbücher Österreich Bd. 68. Fol. 232-242. Vö. Sarusi Kiss, 2008;

SarUSI KISS, 2009. Püchlerre 1.: RAUSCHER, 2004.155.195. jegyz.

61 MOL E136 Vol. 1. Föl. 23-46.

15