Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840

Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére

dón a szólásszabadság sérelmével rokonította jellegét tekintve a tisztújítások rendezését.261 Borsod megye követutasításának 49. pontja szintén sürgeti a tisztújítószékek rendezésének felvételét az „előlegesen felveendő fő szükségű" tárgyak közé. A követek számára az 1832-1836. évi országgyűlésre kiadott utasítás szolgált újra zsinórmértékül.262 Hasonlóan az előző országgyűlés utasításában foglalt eljárás volt az irányadó a máramarosi követek számára a megye instrukciójának 16. (utolsó előtti) pontja szerint, ha a tisztújítószékek rendezésének vagy a visszaélések orvoslásának kérdése előkerülne a diétán.263 Pozsony utasításának 22. pontja tisztválasztásoknál a „lármás felkiáltások céliránytalansága" miatt a fejenkénti szavazás bevezetésének sürgetését írta elő a megye követeinek.264 Temes vármegye országos választmányra bízná az operátumokból idő hiánya miatt kiemelendő tárgyak kijelölését az operátumok általános tárgyalása helyett (8. pont), ugyanakkor a megye követutasításának 19. pontjában a korábbi megyei határozatok érvényre juttatása mellett a tisztépítő-székek rendezésének előleges felvételét is utasításba adták a temesi követeknek.265 Zemplén megye utasításának 35. pontja ugyancsak a jegyzőválasztás visszaállítását sürgeti helyi szinten, a megyei sérelem függőben maradása miatt.266 Ugocsa követutasításának 25. pontja külön instrukció nélkül a tisztújítások rendezésének soron kívüli felvételét és törvény alkotását szorgalmazta.267 Fejér és Gömör csak kivonatban ismert utasításaiból annyi kiderül, hogy a tisztújítási és választási kicsapongások rendezését mindkét megye sérelemként terjesztette elő.268

A negyedik kategóriába, azaz a normatívumot utasításukba foglaló, azt nyíltan kifogásolók közé hat megye tartozott. Békés megye 1839. évi alaputasításának — az operátumok legfontosabbjai kiemelésének általános sürgetése mellett269 — V. szakasza tartalmazza a vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvből vett sérelmeket és kívánatokat. Ennek b) pontja a követek számára az 1836:1661. számú (a tisztválasztási normatívum kapcsán született) és az 1836:218., illetve 1836:1083. számú (Gömör és Csanád vármegyék közleményeire kelt) közgyűlési végzések következtében előírja: országos kívánatként terjesszék fel, hogy az építőszékek „jobb móddali" tartását országosan intézzék el; egyfelől a tisztújítási kicsapongások elhárítása végett a tisztválasztási normatívumban foglalt egyoldalú önkény elmellőztetésével, másfelől a nemesi szabadságok sértetlen fenntar2« MOL A 96 12. cs. 215-216., 525. föl.

262 MOL N 22 Praep. ad Diáét. Poson. 1838/39., 24. cs. 271., 279. föl.

263 Uo. 321. föl.

2M MOL A 9612. cs. 395. föl.

265 MOL N 22 Praep. ad Diáét. Poson. 1838/39., 24. cs. 409., 413. föl.

266 A zempléni sérelem összefoglalását 1. feljebb. Az instrukció 5. pontja az operátumok tárgyaltatásának kiemeléses rendszeréről szól. A megye követutasításának vonatkozó pontjai: uo. 483., 487. föl.

267 Uo., 24. cs. 456. föl.

268 MOL A 96 12. cs. 215-216., 220-221. föl.

269 MOL N 22 Praep. ad Diáét. Poson. 1838/39., 24. cs. 228. föl.

121