Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840
Közlemények sának 2. pontja és Tolna megye az operátumok tárgyaltatását sürgette „per excerpta" móddal, de ezek között nem bírt kiemelt szereppel a publico-politi- cum.254 Ezen megyék többségében (Bihart és Tolnát leszámítva; de Tolnában is éppen csak az országgyűléssel párhuzamosan eszkalálódtak a kortkeskedés által generált események)255 nem volt kézzelfogható, mindennapos jelenség a választásokat kísérő visszaélés- és erőszakhullám, ami magyarázhatja a kérdés háttér- beszorulását. Heves megye ezzel szemben kizárólag helyi szinten érintette a problémát: az 1833. évi követ- és tisztválasztást követő királyi biztosi vizsgálat és bírósági eljárás sérelmét adta követeinek utasításba a hevesi instrukció 23-24. pontja.256 Szabolcs követutasításának 7. pontja, illetve Szatmár utasításának 3. pontja az operátumokból kiemelendő tárgyak sorrendjéről részletezőbben szintén nem határozott, az esetlegesen előkerülő tárgyakra nézve pedig a követek számára az operátumokhoz készített megyei vélemény volt az irányadó.257 Zala hasonlóan a kiemeléses rendszert támogatta (8. pont), de mindössze a kereskedési tárgy fontosságára hívták fel követeik figyelmét.258 Arad megye szintén az operátumokban szereplő tárgyak legfontosabbjainak felvételét, s egy-két munkálat egészének tárgyaltatását adta követeinek utasításba az országgyűlésen elérendő célként. A közjogi operátumból viszont már külön kiemelendőnek a vármegyék rendezését, azon belül is legfontosabbnak a tisztújítások kérdését tartották: a rendbontások meggátlását, az önkény korlátozását, a pártoskodások negatív következményeinek csökkentését. Külön felhívták a követeik figyelmét arra, hogy a törvényalkotás során tartsák szem előtt és próbálják elhárítani azt a — bírói függetlenséget fenyegető — viszonyt (lekötele- zést, függést), ami a választás alatt álló bírák és a választásoknál vagyoni helyzetük miatt nagyobb befolyást gyakorló személyek között kialakulhat.259 Hont a megye követutasításának 11. pontjában és Verőce ugyancsak az operátumokból előlegesen kiemelve tárgyaltatta volna a tisztújítási visszaélések orvoslását.260 A harmadik kategóriába tartozó megyék közül Abaúj megye nyolcpontos alaputasításának negyedik pontja foglalkozott a tisztújítási visszaélésekkel. Az utasítás szövege szerint a vármegye (mint intézmény) erkölcsi erejét erőszakosan elnyomják a korteskedéssel, s a törvényes szavazat szabadsága mellett ezáltal a személyes bátorság is veszélyeztetve van. Abaúj ezért a kérdésnek az előle- ges tárgyak közötti felvételét szorgalmazta, s hogy a visszaéléseket célszerű törvényekkel megakadályozzák. A megye követutasítása egyébként sajátos mó254 Bihar és Csanád utasításának vonatkozó pontjai: MOL N 22 Praep. ad Diáét. Poson. 1838/39., 24. cs. 246-247., 287-288. föl. Bács-Bodrog és Árva utasítása: MOL A 96 12. cs. 510/a., 521. föl. Komárom utasítása: MOL N119 8. cs. 805. sz. (293. föl.). Tolnáé: uo. 838. sz. (564-565. föl.). 255 A bihari pártharcokról 1. feljebb. Tolnáról: DOMBÓVÁRI, 2007. 256 MOL N 22 Praep. ad Diáét. Poson. 1838/39., 24. cs. 298-299. föl. 257 Uo. 396. (Szabolcs), 400., 404. föl. (Szatmár). 258 Molnár, 2003/b. 130. 259 MOL N 22 Praep. ad Diáét. Poson. 1838/39., 24. cs. 203., 207. föl. 260 Hont utasításának vonatkozó pontja: uo. 302. föl. Verőcéé: MOL A 96 12. cs. 237., 264-279. föl., különösen: 265-266. föl. 120
