Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840
Dombóvári Adóm: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére a többi hivatalra 6-6 személyt javasolnak. A főispán a külső vármegyebeli jelöltekről tarthat conferentiát, de kandidációt csak a küldöttség által előterjesztettekből tehet — viszont már itt tetszése szerint választhat, azzal a megkötéssel, hogy egy-egy személyt legfeljebb három helyre jelöljenek. A deputáció fontosnak tartotta, hogy a küldöttség előterjesztése és a kandidáció is vegye figyelembe a vallási arányt: ha pl. az egyik alispánságra katolikus személyt választanak, a másikra evangélikust jelöljenek, s ezt a többi hivatalnál is vegyék a lehetőségig figyelembe. A szolgabírák, al-adószedők és az esküdtek vonatkozásában célszerűnek vélték, hogy lehetőleg a járásaikban lakjanak.242 A munkálat negyedik pontja a tisztválasztás alatti rendbontások kezelésével foglalkozik. A választmány eszerint köteles ügyelni a tisztválasztás egész ideje alatt a visszaélések elhárítására, a terem elfoglalásának és a választásra jogosultak kirekesztésének a megakadályozására. A küldöttség fele (17+6 fő, továbbá aki a külső vármegyebeliek közül befér velük) a főispánnal a terem karzatán vagy a galérián foglalna helyet, ami az elnökség körüli tolongást megelőzné. A jelöltek neveit az 1835:144. sz. végzésnek megfelelően táblára is kötelesek felírni. Ez a 23 fő ügyelne a tisztválasztás rendjére, hitelességére, és amennyiben a többséget felkiáltás útján nem lehet megállapítani, a főispánt a fejenkénti szavazás elrendelésére szólítják fel, aki ennek végrehajtására köteles.243 Az ötödik pont a szavazás rendjét írta elő. A választási joggal bíró személyek összeírását a szolgabírák és a járásonként melléjük rendelt 2-2 táblabíró végezné, akiket a tisztválasztást megelőző közgyűlésen delegálnak a szolgabírók mellé. Az összeírási lajstromokat a szolgabírák kiadják a választmánynak, amely ezután hat járásra oszlik, s az eskütétel után a különböző helyeken beszedik a szavazatokat. Minden nemes csak abban a járásban szavazhat a küldöttség előtt, ahova az összeírás szerint tartozik, amennyiben több járásban birtokos, akkor ott, ahol lakik.244 A lajstrom szerinti névsorban egyenként fogják a választókat szólítani, akik titokban szavaznak, hogy a szavazatvásárlást és a nehezteléseket a lehetőségig kiküszöböljék. A szavazáskor a szavazatszedőkön és a szavazón kívül senki nem lehet jelen.245 Ha valaki részegen jelenik meg a voksoláson, nem bír szavazati joggal, tilos lenne továbbá a deputáció szerint fokossal, ónos vagy bunkós bottal, vagy akármilyen más támadóeszközzel megjelenni. Kivételt jelent ez alól a díszkard, de ha valaki azt más sértésére kivonja, a közcsend háborításá- ért büntetik, sőt az 1687:14. te. értelmében rögtön el is fogathatják. A küldöttség 2« MOL C 441837. F. 66. 6-7. tol. 243 Uo. 7-8. föl. 244 A főispán a többszörös szavazás elkerülése érdekében köteles bádogjegyeket készíttetni, amelyekre az adott járás nevét nyomtatják, s amelyeket kiosztanak a szavazóknak. 245 A szavazókat egyenként hívják be, s kezükbe annyi golyót adnak, ahány személy közül választhatnak, a golyók közül egy darab fehér, a többi fekete. Minden ládához a küldöttségből egy tagot állítanak, aki a szavazónak megmondja az ő ládájára írt jelölt nevét, s hogy akire szavazni akar, annak adja a fehér golyót, a többi ládába pedig a feketéket dobja. A biztonság tekintetéből olyan rekeszeket is készíthetnek, amelyek a bejövetelre és a kimenetelre külön ajtókkal vannak ellátva, így a szavazatszedő előtt is titokban maradhat a voks. 117
