Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840
Közlemények össze. Az első pont előírta, hogy az ily módon kinevezett küldöttség köteles 15 nappal a tisztválasztás előtt annak szokott helyén (Sátoraljaújhelyen) összegyűlni, s a végéig folyamatosan együtt maradni.239 A második pont a küldöttség feladatkörét szabályozta: az ő feladatuk lett volna annak felügyelete, hogy factiók, megvesztegetések, elcsábítások se a restauráció alatt, se utána ne történjenek. Ha mégis visszaélést észlelnek, akkor hiteles és helyszíni vizsgálatot kell tenniük, a vétkeseket pedig kötelesek a megyének bejelenteni, hogy azokat a jelölésből kihagyják, s büntetőperbe fogják. A küldöttség definiálta a „factió" fogalmát is: ebbe tartozott a megyebeli nemesség helységenkénti, nyilvános vagy titkos „csábítgatása" és vesztegetése (akár személyesen, akár mások, pl. megyebeli nemesek kiküldése által); azok az itatások, etetések, vesztegetések, amiket valaki csak éppen a tisztválasztás előtt vagy alatt tesz (vagy tétet); factiónak számított volna, amikor valamely nemesi testület magát valaki mellett kijelenti, s a kisebb számú nemességet ennek a végzésnek a teljesítésére kényszeríteni akarja. A deputáció állásfoglalása szerint, mivel a szabad választási jog minden nemesnek „személyes alkotmányos kiváltsági tulajdona", a kényszerítő testületi cselekvések vétkesek, s különösen a testületi elöljárók és a hadnagyok miattuk példásan büntetendők.240 A harmadik pont a kandidációt szabályozta. A deputáció szerint az eddigi tapasztalat és gyakorlat azt mutatja, hogy a conferentiák nem alkalmas fórumai a jelölendők érdemeinek és tehetségének megvitatására, mert ezeken mindenki a maga embereit terjeszti elő, és a főispán gyakorlatilag tetszése szerint jelöl, holott az 1723:56. te. értelmében a megyék kormányzói önkényesen nem, csak a megye bizalmát élvezőket jelölhetnék. A tervezet szerint ezért annak, aki hivatalt akar viselni, a 15 napig együtt munkáló küldöttségnél kell bejelentenie magát, ugyancsak a küldöttség mérlegeli az alkalmasságot, az érdemtelennek találtak kihagyását pedig meg kell indokolniuk. A hivatalban lévő tisztviselők (kivéve az önként lemondottak) és a folyamodók közül a jelöltekről a küldöttség a főispánnak előterjesztést tesz.241 Az 1723:56. te. harmadik szakaszában meghatározott tulajdonságokkal rendelkező személyek közül az alispáni hivatalokra 8-8, és a szavazatok beszedésével kapcsolatban titoktartást fogadnak. A megválasztott tagokat az 1559:54. te. értelmében kötelezik a megbízatás elvállalására: ha az alkalmas és közbizodalommal bíró személy a megyei tisztségre történő megválasztást nem vállalja, 100 pengőforint büntetéssel sújtják. A tagokat felmenteni szintén csak nyomós indokkal lehet: ekkor a közgyűlésen a többiekkel választott harmadik (pót)tagot rendelik be. Az elnököt és a jegyzőt a rendek jelölik ki. Ha az elnök esik ki, akkor a kiküldött táblabírák közül a legidősebb foglalja el a helyét. Az alispán a közgyűlésen indítványozta, hogy a 34 tag felét a főispán nevezze ki, és csak a felét válasszák a rendek. Indítványát azzal indokolta, hogy így a kormány is inkább elfogadná a küldöttségi megoldást, és a nagyobb birtokosok (gróf Sztáray, Andrássy stb.) véletlenül sem maradnának ki. A közgyűlés végül úgy döntött, hogy a megye által választandó 34 tag mellé a főispán még 12-őt nevezhet ki. A választmányi tagoknak fekete-fehér gombbal ékesített pálcát adnak, hogy mindenki tudja, ők vigyáznak a rendre. MOL C 44 1837. F. 66. 5-6., 8-9. föl. Vö.: KLÖM VI. köt. 939. 23« MOL C 441837. F. 66. 6. föl. 240 Uo. 241 Ha küldöttségi tag kéri hivatali jelölését, akkor automatikusan megszűnik annak tagja lenni. 116
