Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840

Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére

voksát. A szekrényeket a közgyűlésen nyilvánosan nyitják fel, és nyilvánosan számolják meg a szavazatokat (azaz a fagolyókat) is.233 A fagolyók és a szekrények formája, színe a választásokig titokban van, azoknak elkészíttetése, majd helyszínre szállíttatása a főispáni helyettes feladata.234

A liptói küldöttség 1837. január 7-én ismertette munkálatát, amely három pontból állt: az első szerint szavazati joggal csak azok bírnak, akik a megyében laknak, vagy ott birtokosok, és a tisztválasztáson személyesen megjelennek. A második pont a jelölést korlátozta: amelyik tisztviselő a még hátralevő hivatali feladatait a restauráció időpontjáig nem végzi el, nem válhat jelöltté. A harmadik pont a választás aktusáról egyfelől megtiltotta a jelöltek emelgetését, másfelől kimondta, hogy az illetlen viselkedést széksértéssel büntetik, más személyek megtámadását, a csendháborítást és a közfenyítés alá eső vétkeket pedig azonnali elfogatással és főbenjáró perrel torolják meg, amelyben nyolc nap alatt tartandó rendkívüli törvényszék ítél. A szavazás módját illetően alapelvként fogalmazta meg a liptói küldöttség, hogy ha a felkiáltással megállapított többséggel a rendek közül legalább öt tag nem értene egyet, akkor kötelező jelleggel fejenkénti szavazást rendelnek, ellenkező esetben a választás eredményét semmisnek tekintik.235

Zemplén236 megyében az 1836. december 2-i közgyűlésen ismertette munkálatát a kiküldött deputáció, amelynek alapját — elveiben — a megye 1835. május 21-i, 144. közgyűlési szám alatt kelt határozatai és a tisztválasztási normatívum előírásai adták.237 A deputáció célja a hivatalvadászat és az abból eredő pártoskodás — mint minden rossz kútfejének — a visszaszorítása volt. Ennek érdekében előírták, hogy a restaurációk előtt legalább 30 nappal az előzetes intézkedések megtétele végett közgyűlést kell tartani, ahol egy küldöttséget neveznek ki hivatalt nem viselő, részre nem hajló, s hivatalt viselni nem is kívánó személyekből.238 Ezek feladatát, és a választások lebonyolítását öt pontban foglalták

233 A szavazatszámlálás előtt a megmaradt, fel nem használt golyókról még jelentést készítenek, s ezek számának egyeznie kell a szekrényben maradt golyóknak és a kiindulási állapotnak a különbségével.

234 MOL A 45 Act. praes. 1837:364.11-12. föl.

235 KLÖM VI. köt. 1016.

236 Zemplén megye 1824-ben az ellenálló megyék között a legtovább tartott ki. Az 1835. február 18-i tisztújításon bár közfelkiáltással döntöttek, többen bírálták az eljárást. Az 1839. november 14-i tisztújítást a kicsapongások miatt el kellett halasztani, s azt végül 1840. augusztus 4-én fejezték be. Az ügyben Tajnay János árvamegyei főispán folytatott vizsgálatot királyi biztosként, a megye pedig 1840. január 16-án a választások rendezésének szükségességét országgyűlési követeinek utasításba is adta. A zempléni követutasítás vonatkozó pontja: MOL N 22 Praep. ad Diáét. Poson. 1838/39., 24. cs. 483. föl. A zempléni tisztújításokról: Borovszky. Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely. 451., 472-473.

237 A megyei közgyűlési jegyzőkönyv vonatkozó részének (2003/1943. sz. határozat) másolat: MOL C 44 1837. F. 66. 5-10. föl. Vö.: KLÖM VI. köt. 904., 936-941.

238 A küldöttség tagjainak választásáról a közgyűlésben vita alakult ki. A választmány 34 főt javasolt, azaz a 17 kerület mindegyikéből választanának két személyt. Ezeket a restauráció előtti gyűlésen nem felkiáltással, hanem érvekkel alátámasztott vita után jelölnék, ahol a többségi határozat dönt. A megválasztott tagoknak hiteles esküt kell tenniük, hogy részre nem hajló módon fognak eljárni,

115