Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840
Közlemények szorgalmazta, hogy a kijelölést a megyei rendek véleményéhez és az érdemekhez igazítsák, de kiemelnék azt a conferentia hatásköréből, mert tapasztalataik szerint ezek a tanácskozmányok általában sikertelenek. A közgyűlés jóváhagyta volna a honorácioroknak a szavazati jog megadását,227 és támogatta a titkos szavazás bevezetését, illetve a jegyzői tisztség választás útján történő betöltését is. Aczél reflexióiban kifejtette, hogy eddig is az érdem alapján jelölt, s bár a nemesi karakterrel a titkos szavazás szerinte nem összeegyeztethető, elfogadta, ahogy a jegyzői hivatallal kapcsolatos határozatot is. A honoráciorok szavazati jogát elvben(!) helyesnek tartotta, de mivel az szerinte se nem törvényen, se nem szokáson alapul, életbe léptetését nem támogatta.228 A közgyűlés állásfoglalása szerint egyébként a tisztválasztási rendtartás kialakítása egyelőre a korábbi gyakorlatnak megfelelően a restaurációt (nyolc nappal) megelőző közgyűlés feladata marad.229 A titkos szavazás lebonyolításának konkrét módjáról a közgyűlés 1837. február 25-én hallgatta meg a jelentéstevő bizottság véleményét,230 s elfogadása után annak bevezetéséről és alkalmazásáról is határoztak.231 A szavazást a két járáshoz igazodva kétfelé bontva kell lebonyolítani: azaz két szavazatszedő bizottság és két szekrény (azaz urna)232 kell. A bizottságok egyenként háromtagú- ak, és a tagokat eskütételre kötelezik. A szekrényt szőnyegfal mögé helyezik, azaz a nemes egyedül tartózkodva(!) szavazhat, közvetlen felügyelet (és befolyás) nélkül. Az írástudatlan nemesekkel a szavazatszedő bizottság egy tagja is az urnához járul, hogy felolvassa a neveket és rámutasson a hozzájuk rendelt osztályokra, de ezt követően eltávozik, hogy a szavazó egyedül adhassa le a 227 Uo. 1837:364. föl. 7. A honoráciorok szavazati jogának kérdése csak az 1840-es évek elején vált igazán aktuálissá és a politikai viták egyik kulcselemévé. Varga, 1980. 234-241. Vö.: DESSEWFFY, 1841. 228 A honoráciorokról végül nem hoztak döntést, de határoztak arról, hogy követutasításukba foglalják a kérdést, s országgyűlési rendezését szorgalmazzák majd. A kicsapongásokra vonatkozó különös szabályokat azzal az indokkal mellőzték, hogy Békésben eddig nem volt rossz példa, és ezért szükségtelenek a megyei javaslat vonatkozó pontjai. Határoztak arról, hogy az áprilisra kitűzött tisztválasztás előtt nyolc nappal tartandó közgyűlésen határoznak majd a rendtartást illetően és az alkalmasabb nagyobb helyről. MOL A 45 Act. praes. 1837:364. 8. föl. 229 A közgyűlés így Békés megye 1836. évi jegyzőkönyvének 1372. sz. alatti hasonló végzéséhez tért vissza: uo. 1837:364. 7-8. föl. 230 A titkos szavazás lebonyolításának véleményezésével megbízott biztosságot 1837. február 24-én (az 1837. évi jegyzőkönyv 402. sz. alatti határozatával) rendelte ki a békési közgyűlés: uo. 1837:364. 11-12. föl. 231 Az 1837. február 25-i közgyűlés a munkálat minden részletét elfogadta. MOL A 45 Act. praes. 1837:364. 12. föl. Aczél Antal főispán jelentését általában a február végi békési közgyűlésről: uo. 13-14. föl. 232 A szavazóurna eszerint egy szekrény alakú doboz, öt osztállyal, amelyek mind külön zárral és kulccsal rendelkeznek. Ezekből tölcsér alakú kürt emelkedik ki, amelyek felső végébe a szavazó keze fér be, alján viszont már csak a fagolyó fér át, így utólag nem lehet azt kivenni. Minden osztály felett egy, a jelölt nevével ellátott deszkatábla található. A fagolyókból annyit készítenek, amennyi szavazót összeírnak, háromféle színben, hogy senki ne tudjon golyót visszatartani, vagy utólag többet becsúsztatni, mivel csak az elnök tudja előre, hogy kinek milyen színű golyót ad. 114
