Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840

Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére

toskodást két időintervallumban, és a résztvevő személyek hivatali állása alapján három síkon (tisztviselő, nem tisztviselő, főispán) vizsgálták:221 a tisztválasztás lebonyolításának végéig, ha valakik maguk, vagy mások által factiót csinálnak, a candidatióból kizárandók, s ha „szolgálaton kívüli" (értsd: nem a tisztikarhoz tartozó)222 személyekről van szó, azonnal fiscalis actió indítandó ellenük (ha criminalis tettet is elkövetnek, akkor értelemszerűen bűnfenyítő pert kell indítani). Ha a restauráció után derül ki a pártoskodás, akkor szintén (fiscalis) actiót kell indítani, illetve az illető tisztviselőt hivatalából elmozdítják, s a tisztségéből így kiesett személy ellen ugyancsak ügyészi kereset indul. Ha a főispán factiózik, annak orvoslását felsőbb helyre terjesztik. A potenciális kihágások, factiózások megvizsgálására, felderítésére és megítélésére a választást megelőző conferentián szükséges lenne előre egy bíróságot kinevezni. Ennek tagjaivá első körben külső vármegyebeli érdemes személyeket választanának, ezek hiányában pedig hivatalt nem vállaló megyei nemeseket.223 (4. pont)

A küldöttség a kései feudalizmus időszakára már többnyire főispáni kinevezés alá kerülő, de politikailag annál fontosabb jegyzői tisztség (az ő kezén fut át ui. az egész megyei adminisztráció) betöltését újra a rendek választásához kötné, amely a főispánra nézve is kötelező (5. pont). A tisztválasztások megtartására nagyobb helyiségekről történő gondoskodást javasoltak, mert sokszor a hely szűkös volta a zavarok és a kicsapongások oka (6. pont). A restauráció alkalmával a megelőző tisztújításon gyakorlatba jött rendszer alkalmazásával a nemességet járásonként, a járásbeli tisztség („bebocsátó küldöttség") felügyelete alatt bocsáttatnák be: a részegek, illetve a botokkal és pipákkal megjelentek kitiltásáról ők gondoskodnának.224

A küldöttségi javaslatot Aczél 1837. január 16-án megküldte a kancellárnak,225 a megye közgyűlése pedig február 22-én tárgyalta.226 A megye végzésbe hozta, hogy a választások kérdését statútumok helyett átfogóan a törvényhozás útján kell majd országosan rendezni. A rendek Aczél Antal főispáni helyettessel így itt csak néhány (pontosan négy) elkerülhetetlenül szükséges pontról állapodtak meg: a munkálat első pontjában foglaltaknak megfelelően a közgyűlés is

221 Magát a pártoskodást viszont elmulasztotta definiálni a küldöttség.

222 A tervezetből az nem derül ki pontosan, hogy a tisztikar és a szegődöttek körén ekkor Békésben kiket értettek, s hol húzódott a két csoport közötti határvonal.

223 A bíróság ideális létszáma a deputáció szerint kilenc fő lenne, de legalább hét tagja legyen. Elnöke a főispán, amennyiben a panaszt a rendek ellen adják be, ha a főispán ellen van panasz, akkor a bíróság maga választja tagjai közül az elnököt. A bíróság feladata a vizsgálat megtétele és a tett megítélése: ki factiózik, kit hagyjanak ki a candidatióból, kit vegyenek actió alá, illetve annak eldöntése, hogy mikor bocsássák voksra a dolgot, ha a restaurációt felkiáltással vinnék véghez. A bíróság tagjainak választásáról a tervezet már nem szól.

224 MOL A 45 Act. praes. 1837:128.1-2. föl.

225 Aczél Antal latin nyelvű felterjesztése, jelentése a tervezetről: uo. 1837:128. 3. föl. (Bartal referátumát erről: uo. 4-5. föl) Vö.: KLÖM VI. köt. 890-891.

226 MOL A 45 Act. praes. 1837:364. 7-10. folt. (az 1837. évi közgyűlési jegyzőkönyv vonatkozó, 333. sz. alatti részletének másolatával) A munkálat közgyűlési vitájára és a jelentésre Barta István utal, de nem ismerteti, ahogy a Törvényhatósági Tudósításokban Kossuth és békési levelezője sem.

113