Levéltári Közlemények, 81. (2010)
Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840
Közlemények Az október 25-én kiküldött216 békési deputáció december 15-én ült össze. A hét pontból álló küldöttségi munkálat217 mind horizontálisan, részletességében, mind tartalmilag, mélységében meghaladta az esztergomi, de a liptói, tornai tervezeteket is: a zempléni munkálattal együtt ezek az 1836-1837. év leghaladóbb állásfoglalásai a választások szabályozásáról. A békési küldöttség az 1723:56. te. platformján alapelvként fektette le, hogy a magisztrátust mindenkor a megyei nemességgel közös megegyezésben kell választani. Ennek érdekében javasolják, hogy a főispán az eddigi szokással szemben ne privát, magánjellegű, hanem minden szavazóképes nemes jelenlétében és hozzájárulásával, a restauráció előtt kötelezően tartandó conferentián tudakolja, mely nemes személyek bírnak „közbizodalommal", s csak az ott alkalmasnak nyilvánítottakból jelölhet a tisztségekre (1. pont).218 A jelölésen belül a politikailag kiemelten fontos alis- páni tisztséget illetően az alkalmasság feltételei közé a birtok mellé a morális hitelesség és a szakszerűség követelménye is felzárkózik: kimondják, hogy a jelöltek a „tudományokra tekintve" is alkalmasak, a megyében pedig ismertek legyenek. Sőt, a hangsúlyok eltolódnak: a nemesi egyenlőségre való tekintettel olyan személyt is jelölhetnének, aki birtokkal ugyan nem rendelkezik, de a többi feltételnek megfelel.219 Az alispáni jelöléseknél alkalmazott gyakorlatot pedig a többi hivatalra is kiterjesztendőnek vélik: ti. mindenkit jelöljenek újra legalább a régi hivatalára, ha nincs törvényes kifogás a személye ellen (2. pont). A szavazójoggal kapcsolatban a deputáció álláspontja az volt, hogy a megyei birtokos, publicalt (azaz kihirdetett) és az ún. „praetensus usualista" nemesek,220 ezek özvegyei, valamint a katolikus plébánosok mellett a honoráciorok is választási jogot kapnának, mivel nemesi terhet viselnek (subsidium), és csak a megyei hatóság alá tartoznak ők is. A honoráciorok közé a küldöttség „minden ekklézsiák rendes papjait" (azaz a felszentelt papokat) és a diplomásokat számította, utóbbiak közé azonban csak a prókátorokat értve (3. pont). A kihágásokat alapvetően a fejenkénti szavazás elrendelésével, és annak a főispánokra is kötelező elfogadtatásával vélte a deputáció kiküszöbölni. A pár216 L.: Békés megye közgyűlésének 1836. évi jegyzőkönyvének 1661. sz. alatti határozatát a küldöttség kinevezéséről. MOL A 45 Act. praes. 1837:364. 7. föl. 217 MOL A 45 Act. praes. 1837:128. 1-2. föl. A békési munkálatra Barta István utal, de nem ismerteti, ahogy a Törvényhatósági Tudósításokban Kossuth és békési levelezője sem. 218 Ez azért volt fontos, mert a főispánok sokszor önkényesen kihagyták a jelölésből a számukra nem megfelelő, de egyébiránt alkalmas, többnyire ellenzéki jelöltet, vagy a megyében ismeretlen, politikailag és közigazgatásilag képzetlen ellenjelöltek állításával kényszerítették ki saját jelöltjük megválasztását. 219 A küldöttségi vélemény szerint a törvények kimondják a nemesek minden különbség nélküli hivatalképességét, és a birtoktalan, de egyébként alkalmas nemesek jelölését már a megyei szokás is behozta. 220 Azaz a nemesi jogo(ka)t gyakorlók, vagy „kétséges" nemességgel rendelkezők. Pl. a korábban már elnyert szavazati joggal élők, vagy azt használók, vagy a nemességüket papírral bizonyítani nem tudó nemesek (pl. armálissal nem rendelkező, de a megyében régóta ismert nemes, vagy sokadik nemes ifjú, vagy nemesi árva gyámja, vagy más vármegyében lakó, de a megyében birtokkal rendelkező nemes stb.). Degré, 1973.133. 112
