Levéltári Közlemények, 81. (2010)

Közlemények - Dombóvári Ádám: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére Magyarországon, 1836-1840

vélelme kerülne ugyanis veszélybe, ha a főispán az ellenpárt jelöltjét és támogatóit pártoskodással vádolhatja, mert nem világos, hogy ebben az esetben a rendek és a főispán között ki lenne a bíró.208

Bozay János másodalispán209 szerint viszont a nemzeti intézmények „éltető szelleme" Magyarországon a nyilvánosság, amelyet meg kell őrizni. Szavazást emiatt csak akkor pártol, ha a többség a felkiáltásból világosan nem derül ki, annál is inkább, mert a nyilvános felkiáltással történő választást erősítik az ország alkotmánya és választási törvényei is.210 Uzovics János főispáni helyettes hasonló tartalmú nyilatkozatát végül elfogadták az esztergomi rendek.211

Az esztergomi vita törésvonala és érvrendszerei a konkrét intézkedések részletezése nélkül nagyjából leképezik az országos tendenciákat is: az egyik oldal szerint tehát a rendi alkotmány korszerűsítése, megújítása biztosítaná a választási szabadság gyakorlatát, kibontakozását, a másik fél retorikája viszont az intézmények és a szokások változatlan, statikus megőrzésében látja ugyanezt.212

A tornai vélemények gyakorlatilag kizárólag a főispánok korlátozására koncentrálnak, érthető módon, hiszen a rendek a normatívum egyoldalúságát kifogásolták, s annak korrekcióját kell szerintük elvégezni. Az ötpontos rendszabás213 a tisztválasztások előtt kötelező, nyilvános conferentia megtartásáról rendelkezik, ahol a táblabírák jelenhetnének meg, a hivatali tisztviselők és az arra pályázók nem(!). Egy, a főispán által kinevezett jegyző írná fel a közbizodalom- mal előterjesztett jelölteket, s a főispán csak ezekből kandidálhatna (1. pont). A szavazatok összeszedésére a biztosok mellé viszont a főispán is kinevezhetne a conferentián tagokat (3. pont). A kihágások megelőzésére, a bejelentett vagy később bejelentendő factiók kinyomozására a tisztválasztást nyolc nappal megelőző közgyűlésen egy részrehajlásmentes, állandó, öttagú biztosságot neveznének ki, amely a vizsgálati tárgyakról a conferentián jelentést tesz. A biztosság a tisztválasztás ideje alatt is együtt maradna, így a restaurációt nem kellene zavarok esetén elhalasztani (2. pont). A választások lefolyásáról a rendek állásfoglalása szerint a kormány felé a főispán mellett a megyei rendeknek is mindig jelentést kellene tennie, s ha a két jelentés eltér, királyi biztos vizsgálná meg a választást (4. pont). A nemesi visszaélők törvényes büntetésének a normatívumban történő kimondása mellé a tornai munkálat szerint nyilatkozni kell a főispánok büntethetőségéről is, amelynek megyei kezdeményezésére a törvények214 szintén lehetőséget biztosítanak (5. pont).215

Dombóvári Adóm: Kísérletek a választási kicsapongások megfékezésére

2» KLÖM VI. köt. 870-871.

209 1836-tól a megye másod-, 1843-tól már első alispánja.

210 KLÖM VI. köt. 870.

211 Uo. 871.

212 DOBSZAY, 2008.

2,3 MOL A 39 1836:17 039. Az irat megtalálható: MOL C 44 1837. F. 66. sz. aktában.

2» 1536:36. te., 1548:66. te.

215 MOL C 44 1837. F. 66.13-16. föl.

111